2010. december 29., szerda

2010: A vulkánok üzenete

Milyen volt 2010 a vulkanológus szemével? Mindenképpen jelentős, ugyanis hosszú ideje nem fordult annyi figyelem a tűzhányókra, sőt a vulkanológusokra, mint a most befejeződő évben! Mindenképpen érdekes, mert kitapintható, hogy a tudomány világából mi számít hírnek, mi számít érdekes történetnek a média szempontjából?
2010 nem volt eseménytelen a vulkánok világában: idén február elején a karibi Montserrat szigetén lévő Soufriére tűzhányón egy heves vulcanoi-kitörést követően 7-8 km magasságba emelkedett a kőzettörmelékekkel telített vulkáni hamufelhő, majd súlya alatt összeroskadva több mint 100 km/óra sebességgel lezúduló piroklaszt-ár rohant le az egykori főváros, Plymouth irányába és zúdult a tengerbe. Jó helyen, jó időben lenni és észnél lenni: ez sikerült a kiváló német vulkán-fotósnak, Thomas Boeckelnek, aki remek képekkel örökítette meg ezt az eseményt:

2010 jelentős vulkánkitörései: Soufriére Hills, Montserrat. Fotók: Thomas Boeckel


Ezt követően néhány nappal, az egyre jobban kitüremkedő lávadóm meredek oldala omlott le hirtelen és zúdult egy újabb piroklaszt-ár, most a Belham völgybe. A Montserrat Volcano Observatory munkatársai által a vulkáni kitörésről készített fantasztikus képek a szervezet Flickr portálján láthatók.

2010. március 20-án egy hosszú ideje szunnyadó vulkán kezdett dolgozni, ami aztán történelmet írt: az izlandi Eyjafjallajökull kitörése kezdetben turistacsalogató látványosság volt, aztán április 14. éjjel a kitörés a csúcsi területre váltott és innen heves freatomagmás robbanásos kitörések emelték az iciri-piciri vulkáni hamuszemcsékből álló kitörési felhőt több mint 10 km magasságba. Nem sokkal később sorra zártak be az európai repterek, a II. Világháborút követő legnagyobb légtérzárat okozva az európai kontinensen.

2010 jelentős vulkánkitörései: Eyjafjallajökull, Izland. Fotók: Martin Rietze és Rosa Olafsdottir


Maga a vulkáni kitörés erőssége nem érte el a közepes szintet (VEI=4) sem, azonban olyan káoszt okozott Európa technológiailag fejlett társadalmában, ami a legemlékezetesebb vulkánkitörések közé emelte ezt az eseményt. Sokan ekkor eszméltek rá, hogy a Földön vannak vulkánok, sőt ezek működnek is! Sokan ekkor eszméltek rá, hogy a Földön dolgoznak vulkanológusok, akik ilyen helyzetben szakavatott válaszokat tudnak adni és akik talán a társadalom megbecsült tagjai lehetnek. Sokan ekkor tudták meg mi valójában a vulkáni hamu és ennek milyen hatásai vannak?
Idén ősszel, a Föld egy másik részén, valóban katasztrofális vulkánkitörés történt, ami szintén a tudósítások címoldalára került: az indonéziai Merapi ez elmúlt 100 éves működéséhez képest egy korábbi arcát mutatta. A vulkánkitörés jóval hevesebb volt, mint az elmúlt évtizedekben! Több mint 300 halálos áldozat, több százezer kitelepített, megváltozott táj... - mindezt nehéz elképzelni a biztonságot nyújtó kényelmes fotelekből. Ez valami más, mint ami Európában történt! Itt nem vulkáni hamufelhő bénította meg a légiközlekedést, hanem izzófelhők rohannak át településeken! Ez a vulkánkitörés kisebb figyelmet kapott, mint az Eyjafjallajökull kitörése annak ellenére, hogy sokkal nagyobb tragédiákat okozott.

2010 jelentős vulkánkitörései: Merapi, Indonézia. Fotók: Reuters és Jeffe Castan



2010: mit üzennek a vulkánok? Elsősorban azt, hogy figyelni kell rájuk! A vulkánkitörések okozta társadalmi káosz és katasztrófa elkerülhető, illetve mérsékelhető akkor, ha ismerjük, hogy a Föld már közel 4,5 milliárd éve folyamatosan zajló folyamata miért és hogyan zajlik! Ha közelebb kerülünk a természethez, ami körülvesz minket! Ha van késztetés arra, hogy ne csak a tőzsdehíreket halljuk meg, hogy ne csak a bűnügyi hírekre legyünk fogékonyak, hanem arra is, hogy mi zajlik a Földön, hogyan működik bolygónk! Ezek az események lehet, hogy ritkábban kerülnek fel a híroldalakra, de a múltban többször is volt olyan vulkáni kitörés, ami a történelem menetét is befolyásolta! A 2010-ben zajló természeti katasztrófák (nem csak vulkánkitörések, de földrengések, szökőárak és árvizek is, nem beszélve a vörösiszap-áradásról!) mind azt üzenik, hogy ezekről többet kell tudnunk, hogy a földtudományi ismeretek nélkülözhetetlenek a mai világban, nemcsak a közemberek, hanem a döntéshozók számára is! Ezt az ismeretet pedig alapvetően a közoktatásban kell megkapni, az iskolában ahol a földrajz méltatlanul kevés időt kap és ebből is hiányzik a földtan, a geológia! Ismerethiányban pedig félelem gerjesztődik, félretájékoztatás okozhat problémát, rossz döntések születnek és nem fordítódik elegendő erőforrás a megelőzésre, a megelőző felkészítésre! Hány Eyjafjallajökull-esemény kell mindahhoz, hogy ezt a döntéshozók felismerjék? Esetleg egy olyan esemény kell, ami a Merapi közelében történt idén október végén, november elején? Ki fog akkor a tőzsdehírekre figyelni, a jogalkotás szövevényes dzsungelében elmerülni? Minden csak idő kérdése... A történelmet nem csak a múltban, de a jövőben is fogják többek között vulkáni kitörések befolyásolni! Az eredmény attól is függ, hogy erre felkészültek lesznek-e a társadalmak?

Mi várható 2011-ben? Nos, feltehetően egy ilyen tragikus esemény még nem rázza meg Európát, de vulkánok továbbra is kitörnek a Földön és ezek hatásai kiszámíthatatlanok! Nem kizárt, hogy egy Eyjafjallajökull-szerű esemény (ez még nem jelenti az előzőekben vázolt katasztrofális hatást) is bekövetkezhet ismét. Mik az esélyek?
Megítélésem szerint szinte 100% esélye van, hogy 2011-ben kitör számos kamcsatkai vulkán (Sivelucs, Karimszkij, a Kljucsevszkoj és aktivizálódhat a Kizimen is), nem beszélve a megbízhatóan működő vulkánokról (Stromboli, Kilauea, Sakurajima, Pacaya, Erta Ale stb.). Ugyancsak 100%-ban biztos vagyok abban, hogy 2011-ben az Etna is látványos kitöréssel tér magához (ha már ebben az évben nem tette meg...)! Folytatja majd a montserrati Soufriére is és az ecuadori Tungurahua is.
Több mint 70% esélyt látok arra, hogy valamelyik izlandi alvó vulkán (Hekla, Bardarbunga, Grimsvötn, Katla, esetleg az Askja) is felébred 2011-ben, talán éppen a Hekla!
Ezen kívül, biztos vagyok benne, hogy lesz olyan vulkánkitörés is, amire jelenleg nemigen gondolunk, de amiről még időben értesülhetünk, ha nyitva tartjuk a szemünket!

Végül, néhány zárógondolat! 2010 március 22-én indítottuk a Tűzhányó blogot, kifejezetten abból a célból, hogy magyar nyelven is minél szélesebb körben tudjunk szakszerű híreket folyamatosan adni a vulkáni működésről. 2010-ben 275 bejegyzésünk volt, 52 követőnk van, több mint 140 ezer látogatást regisztráltunk, volt olyan nap, amikor több mint 8000 kattintás történt blogunkra. Hisszük, hogy nem hiábavalóan áldozunk időnkből arra, hogy beszámoljunk vulkáni kitörésekről, hogy megvilágítsuk ezek okait és hátterét. Hisszük, hogy emellett folytatni kell a vulkán napokat és egyéb
földtudományi ismeretterjesztő rendezvényeket! Reméljük, hogy 2011-ben felgyorsul és reményteljessé válik a Celldömölk közelében tervezett Kemenes Vulkán Park kivitelezése is! Emellett pedig természetesen odafigyelünk a Kárpát-medence most csendes vulkánjaira is, kutatócsoportunk biztos abban, hogy fontos, új tudományos eredményeket közölhet a térség legfiatalabb vulkánjáról, a Tusnád melletti Csomádról! A legfrissebb előzetes kutatási eredményeink is megerősítenek bennünket abban, hogy a Csomád alatt még van nem teljesen kihűlt magmakamra, azaz fontosak, sőt elengedhetetlenek a további részletesen vizsgálatok! 2011 éve sem lesz eseménytelen!
Köszönjük minden látogatónk megtisztelő érdeklődését, a megjegyzéseket, kérdéseket! 2011-ben igyekszünk újításokkal is előállni, addig is kívánunk mindenkinek békés, barátságos és látványos vulkánkitörésekkel tarkított új esztendőt!

Best Blogger Tips

2010. december 22., szerda

Etna és Stromboli: erőteljes robbanásos kitörések az év végére!

Az Etna csiki-csukit játszik, írtuk majd egy hónapja, utalva arra, hogy augusztus vége óta nyugtalan Európa legnagyobb tűzhányója, egyre inkább egy közelgő kitörést jelezve. Ez azonban egyelőre várat magára! Az ősszel voltak kisebb kitörések, azonban ezek még nem voltak jelentősek, a magma még keresi az utat felfelé. Szeptember végén már fogadást kötöttem egy olasz barátommal, hogy az Etna idén ki fog törni... Nos, van még 9 nap...

Az Etna december 22-i kitörése a hőkamerákon. Forrás: INGV


Az elmúlt hetek alapvetően nyugodtan teltek az Etnán, a mai nap délután azonban egy erős robbanásos kitörés történt a Bocca Nuova nyugati kráteréből! A vulkáni hamufelhő nem emelkedett túl magasra, hanem rögtön északkelet felé húzódott, gyenge hamuesőt eredményezve Linguaglossa-n. A vulkáni kitörés a hőkamerákon is észlelhető, ami azt jelzi, hogy a kitörési felhő hőmérséklete meghaladta a 60 celcius fokot. Ez a kitörés a legerősebb augusztus vége óta, azonban a tűzhányó játéka tovább tart. Ez még mindig nem az 1-2 km mélyen lévő magma felszíni megjelenése, azaz az igazi kitörés még várat magára! Lesz-e karácsonyi meglepetés vagy egy szilveszteri tűzijáték? - ez még mindig kérdéses, azonban a fogadás tárgyául megjelölt láda sör már bekészítve (hmmm... azért még van 9 nap...).

A dél-olaszországi vulkánok úgy tűnik megrázták magukat a hideg télben... Az Etna mellett a Stromboli is erőteljes robbanásos kitörés produkált december 19-én. Az egymást követő három kitörés 250 méter magasra dobta ki az izzó lávacafatokat!

Best Blogger Tips

2010. december 16., csütörtök

Tűzhányó hírek!


Elérhető a legfrissebb (2010. december 8-14.) SI/USGS
heti jelentés.
Benne:
- nem pihennek a kamcsatkai tűzhányók, öt vulkánon zajlanak egyszerre az események
- folytatódnak a kitörések a Tungurahuán
- rövid lávaöntő kitörés a Piton de la Fournaise-en.

A térképen az SI/USGS heti jelentésében lévő tűzhányók szerepelnek. Jelmagyarázat: piros háromszög: új aktivitás/fokozódó nyugtalanság, sárga háromszög: folytatódó kitörés.

Indonéz tűzhányó a fotóverseny győztes felvételén

Többek között a Rinjani tűzhányóról készült kép nyert a NatGeo 2010-es fotóversenyén. A Rinjani Indonézia második legnagyobb tűzhányója. A vulkán 6*8.5 km átmérőjű kalderájában egy 230 m mély tó található. Jelenleg a kaldera belsejében található salakkúpon zajlanak a gyenge robbanásos kitörések és lávafolyások. A tűzhányó hatalmas kalderája azonban világosan jelzi, hogy a tűzhányó jóval pusztítóbb kitörésekre is képes. A GVP oldalán további képek tekinthetők meg a tűzhányóról.

Izland - beindíthatja a Katlát az Eyjafjallajökull?

Az Eyjafjallajökull tavaszi kitörése során már volt szó erről a kérdésről. A héten zajló AGU konferencián Pall Einarsson tartott előadást a Katla és az Eyjafjallajökull közötti kapcsolatról (az előadás kivonata). Az előadás kivonatában nagyon visszafogottan fogalmaznak Einarsson-ék, Erik Klemetti beszámolója szerint az előadás során már sokkal messzebbre mentek. A jelenlegi megfigyeléseik szerint úgy gondolják az Eyjafjöll a Katla gyújtózsinórja. A pontos mechanizmus, hogy miként hat egymásra a két vulkán még nem ismert. Ezek mellett az előadásban arra is felhívták a figyelmet, hogy a Katla kitörése már nagyon időszerű lenne, ami várhatóan erősebb lesz, mint a tavaszi Eyjafjöll kitörés. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyelőre nincs jele annak, hogy rövid időn belül működésbe lépne a Katla. Best Blogger Tips

2010. december 13., hétfő

Kitört a Kizimen!

A Kamcsatka-félszigeten található tűzhányó hosszú pihenés után, 1929 óta először tört ki! Az akkori kitörésről alig van információ, egy vadász számolt be róla. Vélhetően nem volt túl jelentős, a hegy lábánál sem találtak hozzá kapcsolható vulkáni hamut. 12000 éves történetében számos nagy kitörése volt, ezt a vulkán közelebbi és távolabbi környezetében is megtalált hamuanyag alapján derítették ki a vulkanológusok.

A jelenlegi kitörésnek már egy hónapja mutatkoztak az előjelei. A hegy lejtőin november közepén új fumarolákat vettek észre, majd december 9-től a hegy alatt jelentősen erősödött a szeizmikus tevékenység. December 10-én 1:10-kor (UTC) erős termális anomáliát figyeltek meg műholdfelvételeken. Ezeken a képeken nagyon jól látszanak a novemberi fumarolák.
December 12-én, 19:57-kor (UTC) erős robbanások közepette kitört a vulkán, a kitörés 20 percen keresztül tartott. A 3-3,5 km magas hamufelhőt az erős szél északnyugat felé sodorta, a kitörési felhőben villámok cikáztak. A kitörést követően a csúcsot a levegő magas páratartalma miatt alig lehetett kivenni. Fél centiméternyi szürke vulkáni hamu hullott Kozirevszkben (21:00 és 21:30 között) és Tigilben (23:30 és 24:00 között). Előbbi 110, az utóbbi 308 km-re van a tűzhányótól! Ekkor már egy 90-120 km átmérőjű, közel kör alakú hamufelhő úszott a levegőben.
23:13-túl a vulkánrengések erősödtek, és további kitörések következtek be.
A folyamatos működés során bármikor nagyobb (10 km-es hamufelhőt kilövellő) kitörések következhetnek be! A kitörések hamuanyaga zavarhatja a félsziget feletti nemzetközi légiforgalmat is.
Forrás: KVERT








A Kizimen nyáron. Igor Shipelnok felvétele.

A Kizimen télen. Forrás: Google Earth
Mindkét felvételen jól kivehető egy-egy fumarola gőzfelhője a csúcsa alatt. A Google Earth felvételén még a felhő vetette árnyék is. A nyári képen különösen jól látszik két lávafolyás, a vulkán legutóbbi kitörései közül nagyon sok lávaöntő volt. A képek nyugati irányból készültek.

Best Blogger Tips

2010. december 8., szerda

Erta Ale, Nyiragongo, Pu'u 'O'o... - az ördög torkában, azaz miért alakulnak ki és hogyan működnek a lávatavak


Frissítés: Szabolcs (csütörtök, 13:15)

A bejegyzés végére újabb videófelvételek kerültek!

Frissítés: Tomi (csütörtök, 02:02)

Felkerült Évi írása a Bemutatkozik a(z)... sorozatban, emellett kicsit változtattam a lap stílusán, így könnyebben áttekinthető lesz, amikor már sok vulkán bemutatkozott.


Szabolcs (szerda)


Legutóbb az etiópiai Erta Ale lávataváról adtunk hírt. Ennek kapcsán több kérdést kaptunk a lávatavakról, ezért az alábbiakban a készülő "Vulkánok - A Kárpát-Pannon térség tűzhányói" c. könyv idevonatkozó részét adjuk közre. Jankovics Évi ezzel párhuzamosan a Bemutatkozik a(z)... sorozatban mutatja be az Erta Ale tűzhányót.
Nézzünk bele tehát az ördög torkába, azaz hol alakulnak ki a lávatavak?
Lávatavak többnyire kerekded beszakadásos kráterekben alakulnak ki és kis szilícium-dioxid tartalmú, bazaltos vulkáni működéshez kapcsolódnak. A beszakadásos kráterek a nagy kalderák kis méretű megfelelői, méretük jellemzően nem több, mint 1-2 km. A beszakadást több minden okozhatja: (1) a sekély mélységű magmakamra egy felső részének leválása és lesüllyedése; (2) egy vulkánkitörést követően a kiürülő kürtőcsatorna feletti tető beszakadása; (3) a magma eltávozása a vulkáni kitörési központ alól, például azért, mert egy megnyíló repedés mentén oldalirányban térül el; (4) egy kiürülő nagy méretű lávacsatorna teteje szakad be; (5) a lávaszökőkút kitörés után a kürtőcsatornából eltávozik a gázbuborékokban gazdag magmahab, ami után a gáz-szegény magmatest szintje visszaesik, a kialakuló üreg fala pedig és egy mély „lyuk” alakul ki. Beszakadásos kráterek többnyire pajzsvulkánokon alakulnak ki, a Kilauea vulkáni területen azonban a hasadékzónák mentén is gyakoriak (pl. Pu‘u ‘Ō‘ō és Kūpaianaha).
A beszakadásos kráterek többnyire kör alakú, függőleges falakkal határolt formák, mélységük akár a 100 métert is meghaladja. A „lyukat” később újra kőzetolvadék töltheti ki, ami lávató kialakulását eredményezi. Jelenleg, ismereteink szerint a Földön hét aktív lávató van: az etiópiai Erta Ale (a 613 m magas lapos pajzsvulkán tetején két beszakadásos kráter is van, az 1970-es évek elején mindkettő működött, most csak az egyik aktív), a hawaii Pu‘u ‘Ō‘ō és az éppen újra kialakuló Halema’uma’u, a kongói Nyiragongo (ez a legnagyobb lávató, mélysége egyes források szerint a 600 m-t is eléri, felfedezése a francia Haroun Tazieff nevéhez fűződik), a Vanuatu szigetén lévő Ambrym, az Antarktiszon lévő Erebusz, valamint a chilei Villarica tűzhányón. Néhány éve azonban a nicaraguai Masaya tűzhányó kráterében is csobogott lávató.

Az Erta Ale és a Nyiragongo lávatava: a legidősebb lávatavak a Földön. Fotó: Martin Rietze


Lávató óceáni szigeten és jégsapkán: a Pu'u 'O'o és az Erebusz lávatavai. Fotó: J.D. Griggs, USGS és Clive Oppenheimer


A kőzetolvadék érkezhet alulról, azaz egy kis térfogatú magma buggyan a felszínre, elég ahhoz, hogy kitöltse a krátert. Érkezhet azonban kívülről is utánpótlás, azaz egy láva ömlik be a mélyedésbe. 1959-ben a Kilauea Iki beszakadásos kráterét részben a peremén kinövő Pu’u Pua’i lávaszökőkútjából felszínre jutó izzó kőzetolvadék töltötte fel 135 m mélyen. A lávató egy izgalmas tudományos vizsgálat színtere volt. Egy hónappal a lávató kialakulása után már egy olyan merev kőzetkéreg alakult ki rajta, hogy az Amerikai Geológiai Szolgálat szakemberei sétálni tudtak rajta. 1960 áprilisában már fúrószerkezeteket telepítettek a felszínére és megkezdődött a lávató kristályosodásának vizsgálata. Megállapították, hogy a lávató felszíne kezdetben gyorsan vastagodott (havonta egy métert), ami után ez már elegendő mértékben szigetelt ahhoz, hogy a lávató hűlése lelassuljon. 1981-ben már nem tartalmazott összefüggő olvadékot, bár a belsejében, mint egy kőzetszivacsban, voltak még kőzetolvadék zsebek. A lávató teljesen 1995 körül vált szilárddá, azaz 35 évvel a keletkezése után.
A lávatavak legfeljebb néhány évtizedig maradnak fenn, az Erta Ale és a Nyiragongo lávatavai azonban egyes források szerint már több mint egy évszázada aktívak. Mindkét esetben nem mást láthatunk, mint a tűzhányók alatti magmakamra felső részének egyfajta kitüremkedését. A magmakamra belsejében zajló konvektív áramlások olykor friss kőzetolvadékot szállítanak a felszínre, ami bugyburékolva, spriccelve tör a felszínre. Ez a látvány olyan, mintha Lucifer hatalmas pokolbeli üstjében rotyogna a gulyásleves. A friss magmatömeg következtében megemelkedik a lávató szintje, ami akár katasztrofális lávaöntéshez is vezethet, amennyiben a kőzetolvadék túlcsordul a kráter szélén. Ez történt 1977 januárjában a Nyiragongo esetében is. A kráterperem egy része beszakadt és a krátert szinte csordultig kitöltő lávató anyaga hirtelen kiszabadult. A kis viszkozitású kőzetolvadék nagy sebességgel (a 60 km/óra sebességet is elérve) zúdult le a vulkán meredek oldalán és legalább 70 ember halálát okozta. Pontosan 25 évvel később újabb katasztrofális kitörésre került sor. Ekkor egy hatalmas, 13 km hosszú hasadék nyílt a tűzhányó déli oldalában, amiből ömlött ki a gyorsan folyó láva egyenes a vulkán lábánál fekvő Goma városába. A város 15%-a romokba hevert, a láva végül a Kivu-tóba ömlött. Tízezrek váltak otthontalanná, közel 400 ezren menekültek el és 45-en haltak meg a váratlanul bekövetkezett kitörés következtében! Ez volt a modern idők legpusztítóbb lávaöntő működése a Földön! Néhány hónappal később a Nyiragongo újra kitört, az új lávató szintje azonban több száz méterrel az 1994-es szint alá került.

A Nyiragongo lávája Goma városában - a modern idők legnagyobb, lávaöntéshez kapcsolódó katasztrófája. Fotó: Arizona University és EUROPA - Audiovisual Services


A lávatavak szintje tehát jelentősen változhat, növekszik vagy csökken. Csökkenés azonban nemcsak azért történhet, mert a kráterperemen kicsordul a kőzetolvadék. Gyakori, hogy a kőzetolvadék visszafolyik a kürtőn keresztül, mintha a vizet eresztenénk le a kád lefolyóján. A Kilauea Iki kitörés kezdeti fázisa után az egy hónapi lávamennyiség (71 millió m3) közel 90%-a (63 millió m3) visszafolyt a kürtőbe. Ennek oka az lehetett, hogy a magmakamrából jelentős mennyiségű kőzetolvadék távozott a keleti hasadékrendszer felé.
A lávatavak lüktető mozgásában olykor szünet áll be, ekkor a felszínén egy vékony lávabőr vagy kőzetréteg alakul ki. Alatta viszont tovább örvénylik az izzó kőzetolvadék. Ennek következménye, hogy a lávató kérge kőzettáblákra szakad, amelyek úgy mozognak, mint a nagy kőzetlemezek a Föld felszínén. Vannak, amelyek távolodnak egymástól, máshol az egyik a másik alá bukik, vagy egymás mellett csúsznak el. A lemeztektonika e kis természeti modelljét (fontos megjegyezni, hogy valójában a Földön nem ezért mozognak a kőzetlemezek, a litoszféra alatti földköpeny ugyanis szilárd kőzetből áll!) először a Mauna Ulu lávataván figyelték meg, később azonban az Erta Ale és a Pu‘u ‘Ō‘ō lávatava is hasonló természeti laboratóriumot teremtett a szakembereknek.


Lemeztektonika lávatóban... Forrás: geoChrisR, YouTube. További fantasztikus video megtekinthető itt.




Belenézés az ördög torkába... A Marum lávatava, Ambrym, Vanuatu. Forrás: Geoff Mackley YouTube. Hosszabb felvételek itt és itt láthatók.


Best Blogger Tips

2010. december 7., kedd

'Kiöntött' az Erta Ale lávatava!


Az Erta Ale Etiópiában található, a Danakil-mélyföldön. A bazaltból felépült pajzsvulkán 613 magas, főkrátere ellipszis alakú, nagyjából 1*2 km nagy. A főkráter egyik kürtőjében egy 1967 óta aktív lávató található! Ennek aktivitása, a láva szintjének emelkedése-süllyedése is jelzi, hogy itt egy "élő" vulkánnal, egy aktív, folyamatosan változó, meg-megújuló rendszerrel van dolgunk.
A tó szintjének folyamatos emelkedését figyelték meg az elmúlt évben, 2009 októbere óta 20 métert emelkedett, ezzel elérte a kürtő peremét is! Az Afar Rift Consortium idén november 21-23. közti expedíciója során csodálatos képeket készített a vulkánról. A láva szintje annyira megemelkedett, hogy a tó nyugati részén annak peremén is túlcsordult, két lávafolyást hozva létre. A déli oldalon stromboli-típusú kitöréseket figyeltek meg, a lávatavat egy bazaltos salakból álló gát övezi, délen ez 4 m magas.
Hogy milyen is egy lávató, hogy fortyog, fröcsög benne az izzó bazaltos olvadék? Az alábbi videó a "Bolygónk, a Föld: Hegyvidékek" című BBC filmből való részlet, az Erta Ale lávataváról.



Az Erta Ale lávatava (BBC)

Best Blogger Tips

2010. december 5., vasárnap

Kitelepítések most az ecuadori Tungurahua környékén

Az indonéziai és fülöp-szigeteki vulkánkitörések után most a figyelem Dél-Amerikára helyeződik, ahol az ecuadori Tungurahua erősített bele. A tűzhányó már november végén is változó hevességgel működött, most már, a hétvégén kitelepítésekre is szükség volt. Egyelőre a vulkán körüli 5 kilométeres körzetből telepítik ki az embereket óvatosságból. A Tungurahua (a "tűz torka" kecsua nyelven) 1999 óta szinte folyamatosan működik, hol erősebben, hol gyengébben. 2006 augusztusában egy erőteljes kitörés 6 ember halálát okozta és több száz otthont döntött romba. December 4-én valóban "tűz" tört ki a vulkán torkából, azaz izzó lávacafatok repültek ki a vulkán kürtőjéből, amit hamukilövellések kísértek. A washingtoni VAAC szerint 8 kilométer magasba jutott fel a hamufelhő. A helyi vulkanológiai obszervatórium jelentése szerint a kitörés erőssége már csökkenőben van, tehát továbbra is a szokott hol erősen, hol gyengéden játékot mutatja be az ecuadori tűzhányó.

Forrás: AFP és AP


Végül, két valóban fantasztikus fotó a vulkán november 29-i kitöréséről álljon itt a Mikulás csomagban!

Best Blogger Tips

2010. december 3., péntek

Krísuvík: erős szeizmikus aktivitás, lesz-e belőle vulkánkitörés?

Az elmúlt napokban felerősödtek a földmozgások az izlandi Reykjanes félszigeten, a Krýsuvík geotermális terület környékén, ami Izland egyik legnagyobb hőáramú területe.



Az izlandi szakemberek szerint két oka lehet a földrengéseknek: magma nyomul fel 3-5 km mélységbe és/vagy forró vizes oldatok és gőzök áramlása okozza a földmozgásokat. A földmozgások nem ritkák ezen a területen, sőt Izland szeizmikusan legaktívabb térségéről van szó. 2000-ben egy jelentős földmozgás kisebb hegyomlásokat okozott és a közeli Kleifarvatn vize jelentősen visszahúzódott. Ami azonban elgondolkodtatja a szakembereket az az, hogy a felszín is erőteljesen "lélegzik". Két éve elkezdett kidudorodni a felszín, ami 3 cm-es emelkedést jelentett, majd csökkenés következett, idén tavasztól pedig megint emelkedik a felszín.
Ezek a jelek bármelyik feltételezéssel magyarázhatók, akár a felfelé nyomuló magma, akár a túlhevített víz és gőzök nyomásával. Ez az utóbbi is okozhat váratlan kitörési eseményt! 1999 októberében az egyik geotermális fúrás helyén egy hatalmas freatikus kitörés történt, ami 700 méter magasra dobta fel az iszapos anyagot és 43 méter széles kráter maradt vissza.
A területen vulkáni működés utoljára 1340-ben történt, azóta csend honol. Azt megelőzően viszont jóval aktívabb volt a terület, 1151-ben például az Ogmundargigar kráter láncból 200 millió köbméter bazaltos láva folyt ki. 900 körül egy ennél is nagyobb lávaömléses kitörés zajlott (440 millió köbméter láva került a felszínre), ami elpusztította a termékeny földeket és menekülésre késztette az embereket Izland egyik legrégebbi településéről.
A jelenlegi helyzetben megítélésem szerint nem várható rövidesen vulkánkitörés, valószínű, hogy a geotermális rendszert fűthette fel egy felnyomuló magma, és ez okozhatja mind a földrengéseket, mind a felszín "lüktetését". A helyzet Izlandon azonban bármikor változhat, ezért a helyi szakemberek sem veszik félválról az eseményeket és újabb megfigyelő műszereket helyeztek ki a helyszínre.

A Kleifarvatn tó vízfelülete 2000-ben jelentősen lecsökkent


A seltúni geotermális terület részlete, népszerű turistalátogató hely


A seltúni geotermális terület iszapfortyogói



Best Blogger Tips

2010. december 1., szerda

Látkép - vulkáni - csata után...

A Merapi kitörése már jó egy hete lekerült a híradások címoldalairól, már nem "hír", mondhatni. A vulkáni kitörésekről szóló fejezetet átvették a Bromoról szóló hírek (bár ez a vulkán közel sem olyan veszélyes, mint a Merapi...). Tavasz óta érezhető a tűzhányók felé irányuló figyelem (ami jó), azonban ebben is tetten érhető a média által gerjesztett "hírfogyasztás" (ami nem annyira jó...). Pedig van mit még a fogyasztók elé tárni a Merapi esetében is!

Forrás: Jeffe Castan


A Tűzhányó blog híreivel igyekszünk sokoldalúan bemutatni a vulkáni működés okait és hatásait és ezért nem mehetünk el amellett, hogy mit jelent a Merapi kitörése jelenleg az ott élő lakosság számára? Bő egy hete kerültem kapcsolatba Jeffe Castannal, aki a Merapitól délre eső területen él és jelenleg minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a sokat szenvedett lakosság a végsőkig ki van merülve és NEM érkezik segítség az indonéz kormánytól és NEM érkeznek meg a segélyszállítmányok sem. Hogyan néz ki az izzófelhők és hamuhullások által érintett területek? Álljon néhány kép itt, amelyeket Jeffe készített:

Forrás: Jeffe Castan



A Merapi vulkáni működése falvakat pusztított el, több mint 300 halálos áldozatot szedett, a sebesültek száma több mint 500 és több százezer embernek kellett elhagynia otthonát (megrendítő képek minderről a a The Boston Globe weblapján láthatók, több kép csak erős idegzetűeknek való..., azonban sokszor csak úgy nyithatók fel a szemek, ha szembesülünk a valósággal!). A katasztrófának pedig nincs vége! Sokan igyekeznek visszatérni lakóhelyükre, de hova?... A családok férfitagjai napi 24 órás munkával próbálják rendbe hozni a házakat, miközben a nők és gyerekek továbbra is a menekülttáborokban élnek. Élelem, egészségügyi alapfeltételek fogytán, az emberek ereje fogytán... Sokan, a biztonságos távolságból vetik fel, hogy miért kellett éppen ott élniük, miért volt éppen ott a házuk a vulkán közelében? Erre, korábban már adtunk választ, egy túlnépesedett országban, egy kiemelkedően jó termőterületen nem véletlen hogy oly sokan megtelepednek. A probléma nem itt van! A jövőbe nézve, a helyzeten - mint sok más országban, így nálunk is - az ismeretek terjesztésével, az oktatással, a természettudományos és ezenbelül a földtudományi ismeretek széles körű átadásával lehet segíteni. Tudnunk kell azt, hogyan működik a Föld, hogy a környezetünkben milyen természeti veszélyforrások (nálunk elsősorban árvizek és ember okozta környezeti szennyezés) vannak és ez ellen hogyan lehet védekezni. Az aktív tűzhányók környezetében az embereknek ismerni kell, hogy milyen veszélyek leselkednek réjuk és egy ilyen helyzetben mit kell csinálni. Ezt szolgálja a Nemzetközi Vulkanológiai Társaság (IAVCEI) által készített és terjesztett kiváló okatatófilm is, ami pontosan ezeket a helyzeteket mutatja be. A jelen helyzetben pedig az odafigyelés, az együttérzés, a lehetőségekhez igazodó bármilyen segítség ad reményt az indonéz tűzhányó közelében élőknek!

Best Blogger Tips

2010. november 30., kedd

Ismét indonéziai tűzhányók: Bromo és Anak Krakatau

Az indonéziai Jáva szigetén található Bromo továbbra is nyugtalan. Az erős szeizmikus aktivitás következtében november 23-án lezárták a vulkán 3 km-es környezetét, azóta is folyamatosan dolgozik a salakkúp, számos kisebb-nagyobb hamupöfékelés történt (november 26-án 600 m magasra jutott a hamu a kráter fölé). November 29-én a tűzhányótól kb. 25 km-re lévő Malang városában lezárták a repülőteret egyelőre dec. 4-ig. Bár a vulkán közelében fekvő településeket már érinti a hamuhullás, kitelepítést egyelőre még nem rendelt el a kormány, de felkészültek már az esetleges evakuálásra és annak következményeire. A Bromotól 15 km-re található Ngadas faluban mindenkit figyelmeztettek, hogy lehetőség szerint maradjanak otthon, és számítsanak arra, hogy a helyzet rosszabbra fordulhat egy nagyobb kitörés esetén, ami bármikor bekövetkezhet.

A Bromo salakkúpból felemelkedő 600 m magas hamufelhő november 26-án (forrás).

A Szumátra és Jáva közötti Szunda-szorosban található Anak Krakatau is hírt ad magáról. November 23-i hírek szerint a tűzhányón megnőtt a kitörések gyakorisága (nov. 21-én 210 robbanás történt), viszont a tremorok száma csökkent. Továbbra is érvényben van a vulkán 2 km-es környezetében kialakított veszélyzóna. November 29-én a hamufelhők 200-800 m magasra emelkedtek. Folyamatos megfigyelés alatt tartják a tűzhányót, azonban a köd és a hamu megnehezíti a vulkanológusok munkáját.

Egy korábbi, november 17-i műholdfelvétel az Anak Krakatauról, amint barna hamufelhőt (ereszt a magasba (forrás: NASA Earth Observatory).

A Hét Vulkán Képe sorozat tagja ezen a héten az Anak Krakatau egyik gyönyörű felvétele lett:

Erőteljes Stromboli-típusú lávatűzijáték-kitörés az Anak Krakataun 2009 júniusában. A képet készítette: Marc Szeglat.


Best Blogger Tips

2010. november 29., hétfő

Mit tehetünk, ha a házunk felé tart egy lávafolyás?


A kérdés aktualitását az adja, hogy Hawaii-on nemrég a második házat is a földdel tette egyenlővé egy júliusban indult lávafolyás. Az esetről Leigh Hilbert számolt be blogjában, a Hawaiian Lava Daily-ben, valamint egy videóriport is készült róla a Hawaii News Now jóvoltából.




A házat körülvevő telket november 22-én érte el a lávafolyás. Ekkor még mintegy 200 métere volt az épülettől. Az épületet lakója az utolsó percekig nem hagyta el, pedig 26-án este már szinte a küszöbön volt az izzó láva. A férfi nyugodtan aludt, miközben egy tűzoltó kint figyelte az eseményeket. Másnap hajnali 3-kor el is érte az építményt a lávafolyás.
A láva ellen semmit se tehettek, hamarosan felperzselte a fából épül házat. Vajon tehetnénk-e bármit is, hogy ne pusztítsa el lakhelyünket egy lávafolyás? A válasz: igen. A legegyszerűbb megoldás: ne építkezzünk oda, ha nem feltétlenül szükséges. A lávafolyások jellemzően nem túl nagy sebességgel haladnak (persze vannak kivételek) és általában jól feltérképezettek a régi, már kihűlt folyások, melyek alapján ha nem is teljes, de nagy biztonsággal tervezhető, hova érdemes építkezni. A passzív védekezés mellett előfordult már, hogy aktívan dolgozni kellett azért, hogy a lávától megmentsenek lakott területeket.
1973-ban az Izlandhoz tartozó Heimaey szigetén kitört egy hasadékvulkán, az Eldfell. A bazalt lávaszökőkutak nem messze a kis kikötővárostól, Vestmannaeyjartól törtek az ég felé, lapilli és bombák hullottak a városban. A lakosságot időben evakuálták, senki se sérült meg, de a kikötő felé tartó lávafolyás teljes pusztítással fenyegetett. Mit tettek az izlandiak?
Elsőként a láva felé néző oldalukon lapos, 5-10 m magas gátakat építettek, többek közt a kitörés lapilli anyagából, ezek elég kis tömörségű gátak voltak. A láva ráfolyva a gátakra, egyrészt tömörítette azokat, másrészt, fennakadván hűlni kezdett, maga is erősítve a gátakat. Ez egy kis időt adott további védekezési lehetőség kidolgozására. Ezt követően a lávát tengervízzel locsolták, még hajókról is nagynyomású szivattyúkkal, a láva egyre viszkózusabb lett a locsolt területen, ahogy hűlt és hőenergiája gőzzé változtatta a vizet. A művelet azonban sikerrel járt, a láva gátat képezett saját maga számára! A város jelentős része megmenekült a pusztulástól.
Ehhez hasonló műveleteket (gátépítés) hajtottak már végre Hawaiion, Hilo-nál és az Etnánál, Catania mellett. Mindkét helyen egyéb technikákat is bevetettek, például a hadsereg bombázta a lávafolyásokat-lávaalagutakat a láva elterelésére illetve az alagutak megnyitására és így az olvadék hűlésének elősegítésére. Az olasz esetben később megfigyelték, hogy a felfröccsenő lávacafatok lyukakat égettek a repülőgépek szárnyaiba.


Az Eldfell kitörése 1973-ban


Frissítés (21:08) - Szabolcs
Hmmm... mit lehet tenni? Erről egy érdekes történet jutott eszembe! Kalapana falu templomát (The Star of the Sea Church másik nevén Kalapana Painted Church) 1990-ben már majdnem elöntötte a Kupaianaha hasadékból kiömlő lávafolyás, amikor a falu lakói végső döntésre szánták el magukat. Az 1927-28-ban épült templomot másképpen nem lehetett megmenteni, csak úgy ha arrébb viszik! Felerősítették hát egy platóra és egy teherautó lassan elindult vele, néhány száz métert vitte, ahol már biztonságban volt és ott ideiglenesen letették. Végül 1996-ban kapta meg végső helyét. A lávafolyás közben töretlenül haladt tovább és teljesen betemette Kalapana települést, a kedvelt tengerparti falucskát. A házak romjai ma több méter vastag láva alatt vannak, csakúgy mint az izlandi Heimaey kikötővárosnak keleti részén fekvő egykori házak.


Fotó: J.D. Griggs (Amerikai Geológiai Szolgálat)



Best Blogger Tips

2010. november 27., szombat

Csiki-csuki az Etna alatt

Európa legnagyobb tűzhányója már jó másfél éve alszik, azonban augusztus vége óta egyre nyugtalanabbul, ami a közeli ébredésre utal. Ezt a nyugtalanságot az időszakonkénti kisebb hamukipöffenések és mélybeli földrengések kipattanásai jelzik. Legutóbb november 15-én tódult ki vulkáni hamuanyag az Északkeleti kráterből. A néhány száz méter magasra emelkedő, délkelet-kelet felé terjedő hamufelhőt jól mutatták a
webkamerák is. Boris Behncke, a cataniai INGV munkatársa beszámolója szerint a kráter peremét kb. 1 cm vastag barna vulkáni hamu fedte a kráter mélyén lévő kürtő pedig megnagyobbodott a korábbi 25 méterről 75 méter szélesre tágult.

November 15-i webkamera képek az Etnáról. A beloldali hőkamerán jól látszik, hogy a kipöfögött hamufelhő nagyobb hőmérsékletű a környezeténél, ami a friss magmaanyagot (vulkáni hamut) jelezheti. Forrás: INGV


A helyszíni szemlét mintavétel is kísérte, ami érdekes eredményt hozott. A vulkáni üledékben friss magma anyagát mutatták ki, mégpedig hozzávetőleg 2/3 arányban. Mit jelent ez? Azt hogy a friss magma a felszín közelébe nyomult! Valószínűleg mennyisége és gáztartalma nem volt még túl jelentős ahhoz, hogy hevesebb, illetve látványosabb kitörést okozzon.
Néhány nappal később a vulkáni remegések csökkentek az Etna alatt és azok is egyre mélyebbről jöttek. A magma tehát visszahúzódott a kürtőcsatornában, esetleg más irányba talált utat magának. Az Etnán nem ritkák a csúcs alatti lejtőkitörések (pl. 1981, 2002), amikor akár több kilométer hosszú hasadék nyílnak a tűzhányó oldalában és ömlik ki a fluidális láva. Ezek a kitörések azért veszélyesebbek, mert közelebb vannak a lakott területekhez. A magma oldalirányba való mélybeli eltérést és ennek lehetséges következményeit természetesen kiemelten vizsgálják a szakemberek, ami a hegy oldalának kidudorodásában jelentkezhet. Ez egyelőre nem tapasztalható!
Az Etna alatt néhány kilométer mélységben lévő magma tehát jelenleg liftezik, hol magasabbra emelkedik, hol visszasüllyed. Ez a viselkedés nem ismeretlen a vulkanológusok előtt és jellemző az Etnára. A másfél éves kitörési szünet (az Etna néhány évente tör ki) és a jelenlegi folyamatok továbbra is közelgő újabb kitörési fázis megindulását jelzik. Hogy ez mikor kezdődik (hetek, hónapok?) és hogyan, azt nem lehet pontosan előre jelezni. Többen látványos lávaszökőkutakban bíznak, ami pazar látvány lehet a hófödte csúcson. Szemünk a webkamerákon és a jelentéseken!

Best Blogger Tips

2010. november 23., kedd

Indonéz és ekvádori tűzhányók működésben

Újabb tűzhányó lépett működésbe Indonéziában, ezúttal a Bromo, mely Jáva szigetének keleti részén található. Maga a vulkán egy salakkúp, mely a 16 km széles Tengger-kaldera belsejében helyezkedik el több hasonló vulkáni kúppal együtt (a NASA Earth Observatory honlapján megtekinthető egy szép műholdfelvétel). Ezek közül csak a legfiatalabb Bromo működik, mely Jáva egyik legaktívabb és egyben a turisták által leggyakrabban látogatott tűzhányója. Legutóbbi kitörése 2004 júniusában volt, melynek során két turista vesztette életét.
2010. november elején megnőtt a szeizmikus aktivitás: nov. 8. és 14. között 540-re emelkedett a vulkanotektonikus földrengések száma, mely 15-21-én kicsit visszaesett (354-re). Nov. 22-én és 23-án folyamatos tremorokat észleltek a vulkánnál. Továbbá, nov. 9-én egy kisebb hamufelhő is megjelent a kráter felett. 23-án a tűzhányón 4-esre, vagyis a legmagasabbra emelték a készültségi fokozatot, és mindenkit, aki a vulkán 3 km-es környezetében tartózkodik, arra figyelmeztettek, hogy vonuljanak biztonságos helyre (ez elsősorban az odalátogató turistákat érinti, ugyanis a Merapival ellentétben a Bromo környéke ritkán lakott terület, mivel a salakkúp a Bromo-Tengger-Semeru Nemzeti Parkban helyezkedik el). Fontos megjegyezni, hogy a Bromo működése (salakkúp révén) teljesen eltér a Merapiétól (rétegvulkán). A salakkúpra csendesebb, lávatűzijátékszerű kitörések jellemzők, melyek csupán kisebb mennyiségű bazaltos tefrát (esetleges lávafolyással együtt) eredményeznek, de nem zúdulnak le róla a Merapin látottakhoz hasonló pusztító erejű piroklaszt árak.
A Hét Vulkán Képe sorozat eheti (47.) tagja épp a Bromo lett:

A Tengger-kalderában található Bromo salakkúp, melynek csúcsa 2329 m magas (tengerszint felett), de csupán 130 m magasra emelkedik ki a kaldera aljából . A kép 2009. június 2-án készült, amikor erős kigázosodás volt megfigyelhető (forrás: Steve Dodkins).


Indonézia után most ugorjunk a Föld egy másik pontjára! Ekvádor egyik legaktívabb vulkánja is hírt adott magáról: november 23-án erőteljes kitörés zajlott a Tungurahua tűzhányón. A kitörési felhő több mint 7 km magasra emelkedett, melyben villámlást is megfigyeltek. Emellett izzó lávacafatok robbantak ki a kürtőből, melyek a csúcstól akár 1,5 km-es távolságra is gurultak a vulkán lejtőin. Ezután további kisebb robbanások is történtek, melyek során már kevesebb hamut lövellt ki a tűzhányó. Hamuhullást jelentettek a vulkántól NY-ra és DNY-ra található településeken is. A mostani kitörésnek mind a hevessége, mind az általa kibocsátott hamu mennyisége eddig kisebb, mint a vulkán május 28-i erőteljes kitörése során.

A Tungurahua kitörése 2010. május 28-án (forrás).



Best Blogger Tips

2010. november 22., hétfő

Ismét kitört a Bulusan!


A Fülöp-szigetek egyik legaktívabb tűzhányója (a két tucat aktív közül), a Luzon szigetének délkeleti csücskében elhelyezkedő Bulusan ismét kitört! November 21-én helyi idő szerint 7:22-kor emberek százai ébredtek arra, hogy hangos robbanások közepette sűrű hamufelhőt lövellt a magasba a vulkán. A felhőt a szél délnyugat felé sodorta. A kitörés során 12 földrengést észleltek a szeizmográfok, az azt követő 24 órában pedig összesen 33-at! A hegy riadókészültéségi fokozata továbbra is 1-es (ez a legmagasabb fokozat, épp zajló kitörést, vagy olyan állapotot jelez, amikor bármely percben kitörhet a vulkán), a lakosságnak megtiltották, hogy a 4 km sugarú veszélyzónába belépjenek, hiszen bármikor bekövetkezhet egy-egy gáz-, vagy hamukilövellés. A kráterhez közelebbi településeket (Cogon, Sangkayon, Monbon, Irosin, Onagon, Bolos and Gulanggulang) 3 mm hamu lepte be, míg Aquino, Sumagunsong, Bulan, San Francisco, Quirino, Palale ulatula, Busay and Siuton és Cadananan településeken legfeljebb 2 mm-es volt a hamulepel.
A veszélyzónában lévő falvakból több száz embert kellett kimenekíteni, 500 családot Irosinból, 40-et pedig Jubanból. A vulkanológusok és a polgári védelem figyelmeztetik a légiközlekedési hatóságokat a vulkáni hamufelhő jelentette veszélyre. A hadsereg, mely több teherautóval segített az emberek evakuálásában, továbbra is készenlétben állva várja a további fejleményeket. A környező településeken több evakuációs centrumot hoztak létre
A kitörésről képeket láthatnak itt (Reuters), videót pedig az ABS_CBN és a Gmanews honlapján.




A Bulusan tegnapi kitörése. Forrás: Reuters


Nagyobb térképre váltás
A Bulusan elhelyezkedése Luzon szigetén.


Best Blogger Tips

2010. november 19., péntek

Eyjafjallajökull: tapasztalatok a kitörés okára és a légiközlekedési káoszra

De rég volt, talán már alig emlékszünk rá! Az Eyjafjallajökull idén tavasszal káoszba sodorta Európa technológiailag fejlett társadalmát és több napra megbénította a kontinens feletti légiközlekedést. 2010. október 27-én az izlandi szakemberek hivatalosan is lezártnak minősítették a vulkáni kitörést! Eljött a tanulságok levonásának, a tapasztalatok összegzésének ideje.

Forrás: Martin Rietze



A vulkáni működés okáról a Nature legutóbbi száma közöl egy tanulmányt, amelyben az izlandi kutatók színe-java összesíti az eredményeket. Ebben elsősorban azt mutatják be, hogy miképpen jelzik a GPS és műhold radar adatok, azaz a felszínmagasság változásai a mélybeli eseményeket? Az Eyjafjallajökull alatt 1994 óta észlelték a magma felnyomulásokat, azaz a 2010. tavaszi kitörés egy hosszú feltöltési időszak "megkoronázása" volt. A hosszú előkészülési szakasz bár már jelezte a vulkán nyugtalanságát és esetleges aktivizálódását, a kitörést közvetlenül megelőző és azt követő GPS adatok azonban eltértek a várttól. A rendelkezésre álló adatokból az izlandi kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az 1994 óta tartó magma felnyomulások vízszintesen kiterjedt magmás testeket (teléreket) hoztak létre 4 és 6 km közötti mélységben. A 2010. áprilisában felnyomuló bazaltos magma ezeket a többé-kevésbé kristályosodott anyagokat mobilizálta és ez a keverék anyag robbant ki olykor 8-10 km magas kitörési felhőt hozva létre. Ezek a tapasztalatok fontosak lehetnek más, hasonló tulajdonságú vulkánok jövőbeli tevékenységének előrejelzésében.



A másik hír az Eyjafjallajökull kitöréséhez kapcsolódóan egy szeptemberi keflaviki konferencia tanulságainak összegzése. A konferencia a vulkáni működés és a légiközlekedés kölcsönhatását elemezte. Fontos, hogy a kezdeményezés alapvetően a repülésügyi szakemberek felől jött és jó tudni, hogy tartalmas párbeszéd alakult ki köztük és a vulkanológus szakemberek között. Rendkívül fontosnak ítélem, hogy a konferencia anyagának kivonatai hozzáférhetők az interneten, így azok is megismerkedhetnek az ott elhangzott véleményekkel, akik nem tudtak ott lenni. A konferencia tapasztalatait egy részletes összefoglaló jelentés tartalmazza. A vulkanológus szakemberek között egyetértés alakult ki abban, hogy egy hasonló, esetleg ennél jóval nagyobb, vulkánkitörés valószínűsége Izlandon az elkövetkezendő években meglehetősen nagy! A számbavehető tűzhányók közül a Katlát tartják ebből a szempontból a legveszélyesebbnek. Ezért kiemelkedően fontos a felkészülés egy ilyen eseményre, különösen a vulkáni hamufelhő terjedésének modellezésére. Ugyancsak fontos, hogy felkészüljenek a polgári szervezetek, mint például repülésügyi, egészségügyi szervezetek, hogy ne érje váratlanul őket egy újabb vulkáni kitörés. Tisztában kell lenni például, hogy a repülésre milyen koncentrációjú hamufelhő jelent veszélyt, hogyan lehet ezt a koncentrációt pontosan követni? Fontos, hogy meglegyenek a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül a különböző szervezetek és a szakértők vészhelyzetben hatékonyan együtt tudnak működni. Továbbá, fontos azt is tudni, hogy a vulkáni hamunak milyen egészségügyi hatása van és ez miképpen változik a vulkántól való távoslág növekedésével? Végül, a találkozó egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor Eric Moody kapitány kapott szót. Ő volt, aki azt a B747-es repülőgépet vezette, amelyik 1982 június 24-én bekerült a jávai Galunggung vulkán kitörési felhőjébe. A repülőgép négy hajtóműje leállt és csak a csodával határos módon sikerült újraindítani a gépet!

Forrás: Daily Mail


Best Blogger Tips

2010. november 16., kedd

Újra ébredezik az Etna

Több mint két hónapnyi "pihenés" után ismét éledezik Európa legnagyobb tűzhányója, az Etna. November 12-én a csúcsrégióban található négy kráter közül először a Bocca Nuova és a Délkeleti kráter, majd az Északkeleti kráter (a legmagasabb a négy közül) is hamut eregetett magából. Az Északkeleti kráterből a gőzfelhő mellett 1-2 perces gyakorisággal történtek a hamukibocsájtások. Ezek után november 14-én reggel jelentősen felerősödött az Északkeleti kráter aktivitása mind a hamukibocsájtások gyakoriságát, mind mennyiségét tekintve. A hamufelhők már több száz méteres magasságba emelkedtek, melyeket a szél először DNY-, majd ÉK-, végül K-felé sodort. Az Északkeleti kráter a hamut gőz- és gázkibocsájtásokkal váltakozva szórta ki magából. A hamu vörösesbarna színe arra utal, hogy nagy részét nem friss magma anyaga, hanem a kürtőfalról feltépett korábbi kőzettörmelékek alkotják. Fontos lehet megjegyezni, hogy az Északkeleti kráter hamukibocsájtásai eddig csaknem minden esetben a csúcskrátereknél történt kitörések kezdetét jelezték (mint például 1995-ben és 2002-ben). Gyönyörű november 14-i felvételek tekinthetők meg a hamut pöfékelő Északkeleti kráterről.
November 15-én az INGV-Catania munkatársai közvetlen megfigyeléseket végeztek a csúcsrégióban. Az Északkeleti krátertől D-re (a Voragine csúcskráter É-i részén) néhány mm vastagságban, az Északkeleti kráter peremén (főként annak K-i részén) pedig 1 cm vastagságban észlelték a barna hamuüledéket. Az Északkeleti kráter belsejében található egy kisebb (intrakráter - kráteren belüli) kürtő, melynek átmérője október elején körülbelül 25 m volt. November 15-re azonban jelentősen kiszélesedett, már legalább 75 m az átmérője, és barna hamufelhőt pöfékel hangos morajok közepette.

Az Északkeleti kráter belsejében található kürtő november 15-én, melyből barna hamufelhő emelkedik fel. A hamu beborítja a kráter belső falát és a peremét is. A felvétel az Északkeleti kráter peremének K-i részéről készült, a kürtő pereme innen körülbelül 100 m-es mélységben helyezkedik el. Forrás: Boris Behncke.


Az Etna csúcskráterei D-felől november 15-én. A kép bal oldalán a terjedelmes központi kúp, melyen belül található a Voragine és a Bocca Nuova csúcskráter, jobb oldalán pedig a Délkeleti kráter kúpja. A barna hamufelhők az Északkeleti kráterből (mely takarásban van) emelkednek a magasba. Forrás: Boris Behncke.





Best Blogger Tips