2011. május 26., csütörtök

Nem csak Izlandon vannak vulkánok...

A hirtelen kitört, majd reptereken káoszt okozó Grimsvötn rivaldafénye kissé háttérbe szorította a többi vulkánt, holott számos tűzhányó működik épp most is a Földön. A Smithsonian Institution vulkanológiaával foglalkozó honlapjának adatai alapján az elmúlt hét fontosabb vulkános hírei, eseményei a következők:

Nicaragua

Április végén kezdett ébredezni a Telica, M=3.3-as földrengéseket is mértek. Május közepére a magma elérte a felszínt, a vulkán kitört. Több napon is robbanásokat észleltek (május 14., 16., 17-21.) Ezek közül a legjelentősebb a 18-ai volt, akkor a hamufelhő 2.6 km magas volt. A környező településeken hamu hullott mindegyik kitörés után.

Kitörés a nicaraguai Telica vulkánon 2011. 05. 18-án. Forrás itt.

Ecuador

Az ecuadori Tungurahua nemrég az évtized kitörését mutatta be, most is aktív, de jóval szelídebb. Május közepén számos kisebb kitörés során akár 6-9 km magas hamufelhők emelkedtek a tűzhányó fölé, majd a nagyon változékony széljárásnak köszönhetően sokfelé sodródtak, a hegy lábánál lévő településekre vékony hamuleplet borítva.


Robert Gibson Z filmje a Tungurahua vulkán működéséről és a környékén előkre kifejtett hatásáról.

Chile

A Chaiten most nyugodt, 'csak' a lávadómja növekszik csendben.

Oroszország, Kamcsatka

Május harmadik hetében szeizmikus adatok alapján a helyi kutatók szerint többször is kitört a Karimszkij, a Tokyo VAAC jelentette, hogy 21-én 6.7 km magas hamufelhő kísérte a kitörést. A Kizimen esetében is főleg szeizmikus adatokra támaszkodva jelentették, hogy több kitörése is volt május 13-20. között, 14-én 5.9 és 17-én 4.9 magas hamufelhővel. A Sivelucs májusi kitörései közül a legjelentősebbek 15-én (6 km-es kitörési felhő) és 16-án (4 km) voltak. A vulkán lávadómja lassan növekszik, erre utal az általa okozott és műholdakkal megfigyelt termális anomália is.



A Sivelucs május 8-án. Fényképezte: Jurij Demjancsuk, KVERT.


Pápua Új-Guinea

Május 19-22. között szürkésbarna hamufelhőket eregetett az Ulawun, a hegy északnyugati és nyugati lejtőin hamu hullott. 21-én a Baganából tört fel egy 2.1 km magas hamufelhő, ami 65 km-s sodródott északnyugatra.

Japán

A japán Aso és Sakura Jima vulkánok május 18-22. között kisebb, 1.5-2.1 km-es hamufelhőket pöfékelt, 18-án az előbbinél, 21-én az utóbbinál egy 3 km magasról is jelentést tett egy pilóta.

Indonézia

A Batu Tara május 17-én, majd 19-22. közt is kitört. Hamufelhői 1.8-2.4 km magasra emelkedtek, majd nyugat, északnyugat és észak felé sodródtak 75-110 km távolságig. Hasonló, 3 km magas hamufelhőt figyeltek meg a Dukono felett is 19-én. A hamut a szél északnyugatra sodorta, még 110 km távolságban is észlelték.

Szöveg és kép a Shiveluchról: Tomi. Kép a Telica kitöréséről és videó a Tungurahuáról: Balázs

Best Blogger Tips

2011. május 25., szerda

Grímsvötn kitörés: a negyedik nap

Frissítés (Szabolcs, 20:40):
A norvég NILU is módosította a modell paramétereket, ahogy a Grimsvötn elcsendesült. Ez azt jelenti, hogy nincs utánpótlás és így nem jut újabb vulkáni hamu a légtérbe, amit a szombati hidegfront a Kárpát-medencébe sodorna. Úgy tűnik így ez alkalommal hamumentesen múlik el az újabb izlandi vulkánkitörés. Figyelmünk azonban továbbra is ott van...

Frissítés: Balázs 18:30

Így néz ki a Grímsvötn hamufelhője az űrből, ahogyan épp Skócia, az Északi-tenger és Norvégia felett haladt tegnap. Tehát ha még volt
valaki, aki kételkedett (lásd a cikk alján) a légtérzárak indokoltságában, az most saját szemével láthatja, hogy a hamu valóban itt van Európa felett is.

A Grímsvötn hamufelhője Európa északi része felett 2011. 05. 24-én. Forrás: NASA, Jeff Schmaltz és a Modis csapat. Az eredeti kép valamint egy másik felvétel itt tekinthető meg.

Szabolcs holnap az m1-en 6:10-től szerepel majd. A téma természetesen a Grímsvötn kitörése!

Frissítés: Balázs 16:48

Így ér véget a kitörés a Grímsvötn-ön.

Az alábbi kép a mai napon készült, és a kitörés végső fázisát mutatja. A Grímsvötn kráterébe érkező kis mennyiségű magma a kráterben lévő vízzel keveredve kis erejű robbanásokhoz vezet. Ezen robbanások során kevés hamu jut a kitörési felhőbe, abban főként a vízgőz és egyéb gázok dominálnak. Erről tanúskodik, hogy a felhő szinte teljesen fehér. Az ilyen kitöréseket surtsey-típusú kitöréseknek hívjuk. (Ez a kitöréstípus egyébként egy másik izlandi vulkánkitörésről kapta a nevét. 1963-64-ben Izland mellett egy kis sziget emelkedett ki az óceánból. A kitörést Sigurdur Thorarinsson részletesen leírta. A részletes dokumentáció révén felismerve, hogy számos esetben zajlik hasonló módon a kitörés, mint '63-64-ben Surtsey sziget születésénél, a vulkanológiában meghonosodott ez a kitörési típus is.) A surtsey-típusú kitörés egyik jellegzetessége, az alapi torlóár jól megfigyelhető az alábbi képen, a kitörési oszlop alsó részén oldalirányba szétterjedő "felhő" formájában.

Grímsvötn 2011. 05. 25. A kitörés végső fázisa. Az eredeti kép itt tekinthető meg.

Frissítés (Szabolcs, 14:20):
Kijött az általunk legmegbízhatóbbnak tartott londoni VAAC legújabb vulkáni hamu elterjedés előrejelzése:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján (kiocsájtás május 25, helyi idő szerint 12:41)


Ez azt jelenti, hogy a korábbi jelentések szerint Kárpát-medence felé közelítő hamufelhő keleti irányba mozog el és egyelőre nem érinti térségünket. Azonban, továbbra is fennállhat az, hogy szombaton az érkező hidegfronttal nyugatról felénk sodródik a Grimsvötn, jelenleg az Atlanti-óceán felett tartózkodó vulkáni hamuja. Az események gyorsan változhatnak, ezért folyamatosan követjük a fejleményeket! Ahogy Balázs is jelezte korábban, a legfrissebb hírek szerint a Grimsvötn kitörése leállt. A vulkánkitörésről egy nagyszerű videofelvétel látható a RÚV anyagából.

végül egy másik nagyon tanulságos video arról, milyen a helyzet a vulkán közelében?


Frissítés: Balázs 12:10
Az alábbi légi felvételen a most már csak gyengén pöfékelő Grímsvötn látható 2011. 05. 24.-én. A kép megerősíti, hogy a kitörés szép lassan elcsendesül.

A Grímsvötn tűzhányó 2011. 05. 24-én. A képet készítette: Aron Berndsen

Frissítés: Tomi (12:00)
Norvégiában, az ország déli részén, a Rogaland megyei Saudában esővel vulkáni hamu is hullott! (Forrás: Dagbladet)




Balra az esővel érkezett hamu egy autón,

jobbra a helyszín a Google Maps térképén.

Håkon Melhus meteorológus szerint 5-6000 m magasségban volt a térségben a vulkáni hamu, és a tenger felől fújó szélnek köszönhetően a nedves légtömegekkel együtt elérte az ország tengerparti régióit, ahol az esővel együtt hullott le. Megemlítette, hogy tavaly azért nem tapasztaltak ilyet a környéken, mert akkor keletről fújt a szél. Közölte, hogy 250 mikrogramm/m3 a hamukoncentráció, ami egészséges embereknek legfeljebb kis kellemetlenséget okoz, de asztmásoknak, tüdőbetegeknek nem javasolja a kinttartózkodást.

Szabolcs írta, hogy a Vulkanológiai Csoport is igyekszik mintát gyűjteni. Természetesen hazánkban nem várható ilyen "bő termés", de kis szerencsével egy-két hamuszemcsét elkaphatunk.


Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 9:17):

A szombat este kezdődött Grimsvötn kitörés a negyedik napjához ért. Kezdetben, óriási mennyiségű vulkáni anyag került a levegőbe, másfél nap alatt jóval több mint a teljes Eyjafjallajökull kitörés során! Aztán a Grimsvötn korábbi kitöréseihez hasonlóan napra-napra csökkent a vulkáni működés intenzitása és mára úgy tűnik, hogy befejeződéshez közeledik a kitörés. A vulkáni földremegések ereje folyamatosan csökken, a hamufelhő magassága is egyre kisebb, tegnap este már csak 2-3 km volt, ami nem elegendő ahhoz, hogy a magas légáramlású szelek elsodorják. Szóval, akkor vége, ezt az izlandi kitörést jobban megúsztuk? Nos, azért a helyzet nem ennyire egyszerű!
A vulkáni hamu kis szemcseméretű frakciója még a levegőben van, ami a légi közlekedésre is hatással van. Tegnap több mint 500 repülőgép járatot kellett törölni Nagy-Britanniában, ami több ezer utast érintett. Ma már a repülőgépek többsége elindulhat ott, azonban Európa más országaiban, például Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Németországban és Svédországban ma lehetnek járattörlések. A vulkáni hamu ugyanis dél felé vette az irányt, amint azt a londoni VAAC legfrissebb modell előrejelzése is mutatja:

Vulkáni hamufelhő terjedése a londoni VAAC modellszámításai alapján


Amint arról tegnap este írtunk több vulkáni hamu előrejelzést is figyelünk egyszerre. Mindenekelőtt, amit hangsúlyoznom kell:
1. A vulkáni hamu terjedésének előrejelzése modellszámításokon alapul! Ehhez bemeneti paraméterek szükségesek.
2. Az egyik legfontosabb bemeneti paraméter maga a vulkáni működés. Milyen intenzitással zajlik, milyen magasságba jut fel a vulkáni hamu, milyen a vulkáni szemcsék nagyság szerinti eloszlása stb.
3. A másik fontos paraméter az uralkodó szélirány Izland felett.
4. A következő fontos paraméter az időjárási viszonyok Európa felett.

Ezek mind-mind befolyásolják az előrejelzést és világossá teszik, hogy ezekhez szakmai ismeretek szükségesek, mégpedig elsősorban vulkanológiai és meteorológiai. Ezek nem megkerülhetők, sőt nélkülözhetetlenek, ezek nélkül ugyanis nem lehet hiteles véleményt formálni arról, hogy jelent-e bármilyen veszélyt a levegőben lévő vulkáni hamu. Ezt többek között Stephen McNamara úrnak is be kellene látnia! Mivel a fent jelzett paraméterek folyamatosan változnak, ezért a vulkáni hamu elterjedés előrejelzése is változik. Még egyszer: ez nem azt jelenti, hogy a szakemberek nem tudják pontosan előre jelezni a vulkáni hamu terjedését, hanem azt, hogy a szakemberek folyamatosan figyelik és ha kell, akkor módosítják a bemenő paramétereket, hogy minél pontosabban képet alkothassanak!
Most az tapasztalható, hogy az első bemeneti paramétercsokor jelentősen változik, azaz a vulkáni működés erőssége jelentősen csökkent, azaz a vulkáni hamu utánpótlás megszűnőben. A továbbiakban a második és harmadik paraméter együttes válik fontossá. Európa felett változnak a légköri viszonyok, aminek következtében a vulkáni hamufelhő egyre inkább a kontinens belseje felé mozog. A tegnapi modellszámítások még arra utaltak, hogy szombatra érheti el Magyarországot a vulkáni hamu felhő, most úgy tűnik ez akár hamarabb is lehet. Hangsúlyozom azonban, hogy a körülmények gyorsan változhatnak!
Vulkanológiai csoportunk már tavaly, az Eyjafjalljökull kitörése során is vizsgálta, hogy valóban eljutott-e fölénk a vulkáni hamufelhő. Vizsgálataink kimutatták az Eyjafjalljökull vulkáni hamu szemcséinek jelenlétét a budapesti levegőmintában, bár ennek mennyisége nagyon-nagyon kicsi volt. Most ismét előkészületeket tettünk arra, hogy amennyiben eléri hazánk légterét a vulkáni hamufelhő, úgy tudományos igényű mintagyűjtést végezzünk az ország több területén. A helyzetet, azaz a vulkáni hamufelhő terjedését folyamatosan követjük és ahogy biztosan tudjuk hogy megközelíti térségünket, jelezzük!

Vulkánok működtek, működnek jelenleg is, és így lesz a jövőben is! Izlandon további tűzhányók "állnak készültségben", azaz az elkövetkező évtizedben még várhatóan többször is kialakul majd a tavalyihoz és a mostanihoz hasonló helyzet. Fontos tehát, hogy szakmai hitelességgel ismerjük ezek lefolyását, hatását. A Tűzhányó blognak ez az egyik kiemelt célja és a Vulkanológiai kutatócsoportunk is azon dolgozik, hogy szakmailag minél alaposabb képet kapjunk e kitörések hatásairól, továbbá ahogy évek óta tesszük, minél szélesebb körben ismertessük meg a vulkáni működés folyamatát. Holnap, azaz május 26-án Ipolytarnócon többször is tartunk vulkánbemutatót, majd június 3-4-5-én ott leszünk a budapesti Millenárison is!


Best Blogger Tips

2011. május 24., kedd

Újra támad az izlandi hamu!

Frissítés: Évi (21:00)

A Kossuth Rádió mai, 15:30-kor kezdődött "Közelről" című műsorának egyik vendége ma Szabolcs volt, aki a Grímsvötn tűzhányó mostani kitöréséről beszélt: a beszélgetés az alábbi linken meghallgatható (a műsor 17. óra 21. percétől kezdve).

A Grímsvötn hamufelhőjének terjedéséről (ahogy arról már Tomi is beszámolt) többféle matematikai modell született, melyek között kisebb eltérések is megfigyelhetők. A következő négy kép négy különböző előrejelzési modellt mutat:


1. kép: a London VAAC legfrissebb mai (délutáni) előrejelzései; 2. kép: a norvég NILU kutatóintézet által készített előrejelzés, amely a hamufelhő mostani (itthoni idő szerint 21:00-kor) állapotát mutatja (a színek a hamufelhő koncentrációját jelzik).


3. kép: a Svájci Meteorológiai Központ által készített, a hamufelhő várható elterjedését bemutató videó egy részlete, mely a ma esti (itthoni idő szerint 21:00-kor) állapotot mutatja (a három szín azt jelzi, hogy miként terjed a hamufelhő 1500 m, 5500 m és 12000 m tengerszint feletti magasságban); 4. kép: a Flightradar24 által készített modell, amely a hamufelhő mostani (itthoni idő szerint 21:00-kor) helyzetét mutatja.

A kitörés intenzitása továbbra is csökken, amit nem csak a kitörési felhő magasságának csökkenése (3-5 km magas) és a földrengések megszűnése jelez, hanem a földremegések (tremorok) alábbhagyása is:

A földremegések jelei: a Grímsvötn kitörése előtt, annak kezdetekor (május 21.) és azóta (csökkenés). Forrás: Izlandi Meteorológiai Szolgálat.

A vulkáni hamu a Grímsvötn-től délnyugatra található Kirkjubæjarklaustur nevű településen és környékén komoly problémákat is okoz: alig lehet látni valamit a sűrű hamu miatt, az utakon nehéz a közlekedés, a haszonállatokat próbálja mindenki zárt helyre terelni.

Végül két gyönyörű videófelvétel a kitörés korábbi pillanatairól, vagyis a magasba törő kitörési felhőről és a benne cikázó villámokról: 1. és 2.


Frissítés: Tomi (16:00)

A legújabb jelentések szerint a kibocsátott hamu mennyisége tovább csökkent, jelenleg 100 t/s. A kitörési felhő magassága csak 3-5 km. Izland fő reptere, Keflavík ismét fogadja és indítja is a járatokat, kivéve London és Glasgow felé/felől, ez esetben késések és törlések is előfordulnak.


Eredeti bejegyzés: Tomi

Bár eleinte úgy látszott, Európa jó eséllyel megúszhatja azt a problémát, amit egy éve az Eyjafjallajökull hamuja okozott, sajnos mégsem így történt.
Nézzük is gyorsan, mi a helyzet:

A fenti térképek a London VAAC helyzetképei - előrejelzései. Az egyes színek különböző magasságban mutatják a hamu elterjedését: piros - ~6 km-ig; zöld - 6-10.5 között, kék - 10.5-16.5 km között.
Elsőként természetesen Izlandon okozott gondot a hamu, de mára már Grönlandot, Kanadát és Európát is fenyegeti, pedig a legutóbbi izlandi jelentés szerint csak 10 %-a finomabb 10 mikrométernél. Az Eyjafjallajökull kitörésénél ez 20 % volt.
Ma délben már Nagy-Britannia jelentős része fölött jelen volt a felhő, emellett részben Dánia, Dél-Norvégia és Oroszország Észak-Uráli területeinél is.
A mai prognózis nem kecsegtet semmi jóval, éjfélre a hamufelhő az előbbiek mellett teljesen befedi Norvégia és Svédország déli (azaz legsűrűbben lakott) részét, teljes Dániát, Hollandiát és Németországban Schleswig-Holstein, Hamburg tartományokat, valamint Niedersachsen és Mecklenburg-Vorpommern tartományok északi részét. Európán kívül pedig mélyen benyúlik majd a felhő Oroszországba, egészen a kazah határig, Kanadában pedig végig a Hudson-öböl nyugati partja mentén.
Eddig a légiforgalmat főként a Brit-szigeteken érinti a hamufelhő, 252 járatot töröltek máris, Londonderry, Glasgow, Edinburgh, Prestwick, Durham Tees Valley, Newcastle és Carlisle repterét zárták le eddig.
Norvégiában Karmoey és Stavanger került lezárásra, Dániában pedig 6 km-ig zárták le az ország légterét.
Ennek ellenére egyes légitársaságok most sem nyugszanak és már végeztek is próbarepüléseket Skóciában, 12-13 km magasan, és szerintük nincs veszély. A londoni közlekedési miniszter szerint is nagyobb a felhajtás, mint kéne, szerinte Skócia légterének java ma estére, esetleg holnapra kitisztulhat, írja a BBC.
Nagy-Britannia mellett egyes járatokat törölni kellett Grönland és Írország felett is.
Merre tovább, hamufelhő?
Amint láthatjuk, nem olyan egyszerű nem csak egy kitörést, de a keletkezett hamufelhő viselkedését sem megjósolni. Nemrég még azt gondoltuk, hogy most nem lesz nagy gond, közben máris sokakanak jelent problémát, elég csak azt említeni, hogy az USA elnöke is kénytelen volt előbb elhagyni Írországot és még nem tudni, a Barcelona hogy jut el a BL-döntő helyszínére. A felhő jelenlegi mozgása alapján a legveszélyeztetettebb területek Franciaország, Németország, Lengyelország, a Baltikum államai, Írország és Kanada.
A norvég NILU kutatóintézet előrejelzése aggasztóbb, szerintük pár nap múlva a felhő Franciaországtól Ukrajnáig, Hollandiától Romániáig Európa nagy részét érinti majd.
Szerencsénkre a kitörési felhő magassága folyamatosan csökkent a kitörés kezdete óta, a legutóbbi mérések alapján csak 5-9 km, azaz csak kevés hamu juthat magasabb légrétegekbe, ami szerencsés, hiszen így sokkal kisebb utat tud megtenni a szél szárnyán. Ráadásul a felhőnek csak a 8 km alatti része halad délnek - azaz Európa felé - e felett nyugatra sodorja a szél. Újabb jó hír a repülni vágyóknak, hogy a kezdeti 10000 t/s kitörési ráta 1000-2000 t/s közé esett, de ez sem elhanyagolható teljesítmény, tömegét tekintve közelít a Duna budapesti vízhozamához.
Bár a vulknaikus földremegések enyhén csökkentek, egyáltalán nem maradtak abba, a kitörés - ha kevéssé hevesen is, de folytatódik. Valószínűleg a felhő azért (is) lett alacsonyabb, mert már kevesebb víz jut el a kürtőhöz, és a robbanásokért a víz-magma kölcsönhatás felelt. Persze lehetséges, hogy a jég alatt új hasadék nyílt fel, aminek hatását még nem láthatjuk.
A jelenlegi helyzet alapján tehát reménykedhetünk, hogy a felhő a közeljövőben nem kap jelentős utánpótlást, azonban erre nincs garancia. A remegések, a kibocsátási ráta alapján ha alábbhagyott is a kitörés, nem maradt abba és fel is erősödhet.

Best Blogger Tips

2011. május 23., hétfő

Mennyire volt váratlan a Grímsvötn mostani kitörése?

A bejegyzés végén frissítés: Miért NEM füst emelkedik a vulkánok fölé, és mi az a vulkáni hamu?


A Grímsvötn hamufelhője és egy benne cikázó villám 2011. 05. 22-én. Készítette: Jóhann Ingi Jónsson

A válasz nagyon egyszerű: nem volt váratlan! Miért? Ennek megválaszolásához ismét a földrengéseket, földrengésrajokat kell megvizsgálnunk. Előtte azonban mindenképpen ki kell térnünk arra, hogy mit is jelent ma a váratlanság a vulkanológiában. Ezt a következővel lehetne példázni: ha egy hölgy állapotos lesz és elmegy az orvoshoz, akkor napra pontosan meg tudják mondani, hogy elvileg mikorra várható a kisbaba megszületése. Folyamatosan észleljük a baba érkezésének előjeleit, és a gyermeket váró házaspár, valamint környezetük felkészül a nagyszerű eseményre. Jól tudjuk azonban, hogy a gyermekáldás esetében nagyon is igaz a mondás: "..ember tervez, isten végez..". Még az orvosok sem tudják megmondani, akár 1 hónappal a szülés előtt sem, a szülés időpontját órára, percre pontosan. Azt persze látják, hogy mikor kell befeküdni a kórházba, mikortól kell folyamatos megfigyelés alá helyezni a kismamát, de teljes pontossággal képtelenség előre jelezni a szülést. Amikor tehát egy vulkánkitörésre azt mondjuk, hogy nem volt váratlan, az alatt körülbelül azt kell érteni, mint egy állapotos anyuka esetében.
Térjünk vissza a nyers adatokhoz és a vulkánokhoz. Miért is volt várható a kitörés a Grímsvötnön? A Vatnajökull jégsapka alatt több tűzhányó is található, például a Bárðarbunga és a Grímsvötn. Ezek várható kitöréseiről már korábban is írtunk az akkoriban bekövetkezett események hatására. Ha megnézzük az elmúlt években a Vatnajökull alatt regisztrált földrengések eloszlását (1. ábra), jól látható, hogy ezek elsősorban az ott lévő tűzhányók alatt pattantak ki, ami jelzi, hogy a szeizmikus aktivitás egyértelmű összefüggésben van a vulkán és az azt tápláló rendszerben zajló eseményekkel.

1. ábra Felül: Földrengések térbeli helyzete Izlandon, kiemelve a Vatnajökull régióját. Alul: Földrengés hipocentrumok térbeli és időbeli változása a Grimsvötn alatt. Forrás: Kristín S. Vogfjörd et al. 2010 Keflavik, Iceland

A rengések gyakorisági eloszlását megfigyelve (2. ábra) további megállapításokat tehetünk. Az ábrán a piros görbe jelzi a Grímsvötn alatt kipattant földrengéseket 1991 és 2010 között. Ezen időszakban összesen 3 kitörés történt 1996-, 1998- és 2004-ben, amelyekhez kötődően csúcsok, azaz a földrengések számában maximumok figyelhetők meg az ábrán. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a csúcsokat megelőző részeken egy emelkedő trend, tehát fokozódó vagy éppen egy plató, vagyis folyamatosan erős szeizmicitás jelentkezik. A kitöréseket követően a földrengések száma hirtelen lecsökken, majd szép lassan elkezd emelkedni például a 2000-2004 vagy a 2005-2010 közötti időszakban. Az idei évre a földrengések gyakorisága már bőven elérte azt a szintet, ami az elmúlt húsz évben a kitörések előtt észlelhető volt.

2. ábra A Vatnajökull jégsapka tűzhányói alatt az elmúlt két évtizedben kipattant földrengések gyakorisági eloszlása. Forrás: Kristín S. Vogfjörd et al. 2010 Keflavik, Iceland

Összefoglalva: Az elmúlt 5 évben az összes vatnajökulli tűzhányóra jellemző egyre erősödő szeizmikus aktivitás alapján várható volt a kitörés a Grímsvötn vulkánon, de azt nem lehetett megmondani, hogy ez pontosan mikor következik be.


Frissítés (Szabolcs, 21:47)
Egy látványos animáció látható a Grimsvötn kitörésének kezdetéről az alábbi helyre kattintva!
Szeretné látni, milyen a nappal vulkáni hamuban? Nézze meg a The Telegraph videofelvételét, ami Kirkjubaejarklaustur település mellett készült!
Végül, látványos előrejelzés a vulkáni hamu terjedéséről a Flightradar24.com portálon! Csak egy apró megjegyzés: ma több híradásban is hallottam, hogy holnapra Franciaországot és Spanyolországot is eléri a vulkáni hamu. Erre sem a londoni VAAC modellje, sem a Flightradar24.com nem utal!

A sok-sok híradást hallva és olvasva, megismétlem, amit egy korábbi bejegyzésben már írtam:
a Grimsvötn vulkán NEM "FÜSTÖLÖG", NEM emelkedik fel "FÜSTOSZLOP" a tűzhányó fölé és persze there is NO "SMOKE", there is NO "SMOKE COLUMN" above the volcano
!!!

egy tűzhányó robbanásos kitörése során vulkáni hamu zúdul ki a kürtőből és gomolyog felfelé. A vulkáni hamu annyit jelent, hogy a felszínre került vulkáni szemcsék 2 mm-nél kisebbek. A Grimsvötn mostani kitörése során a vulkáni hamu 10%-a még ennél is jóval picibb, nem több mint 10 mikrométer (az Eyjafjallajökull kitörés során ez a mérettartomány a vulkáni hamuanyag 20%-át tette ki!). A vulkáni hamu szemcse származhat a magmából és ekkor a gyors hűlés miatt a kőzetolvadék hirtelen megdermed, megszilárdul és kőzetüveg lesz belőle, amelyben esetenként korábban kivált kristályok lehetnek bezárva. Ezeket a szemcséket megelemezve ismerjük meg a kitörő magma kémiai összetételét, ami a Grimsvötn esetében bazaltos, azaz 50-51 tömeg% szilícium-dioxidot tartalmaz. Ez azért fontos, mert a szilícium-dioxid mennyiség alapvetően meghatározza a magma fizikai tulajdonságait és ezzel a kitörés jellegét!
A vulkáni hamu mellett a kitörési felhőben vulkáni gázok (pl. szén-dioxid, kén-dioxid, hidrogén-fluorid, hidrogén-klorid, kén-hidrogén) vannak jelen és jelentős mennyiségű vízgőz. Ez utóbbinak mennyisége a freatomagmás kitörések esetében, azaz amikor a robbanásos kitörést a forró magma és hideg víz keveredése okozza, igen jelentős lehet!
A kitörési felhő magasságát alapvetően a kitörés intenzitása szabja meg, azaz egységnyi idő alatt mekkora térfogatú vagy mekkora tömegű magma jut a felszínre. A kitörési felhő azért emelkedik magasra, mert egy bizonyos magasság elérése után a nehezebb vulkáni törmelékek kihullnak belőle és a belekeveredő és felmelegedő levegő olyannyira csökkenti a sűrűségét, hogy az kisebb lesz a környező levegőnél (a forró levegő sűrűsége kisebb, mint a hidegebbé). A kitörési felhő addig emelkedik, amíg ez a sűrűségkülönbség tart, azután szétterül. A kitörési felhő alakját persze nagy mértékben befolyásolják a szelek is, amelyek adott esetben erősen eltéríthetik a kitörési felhőt még a maximális magasság elérése előtt is!

Best Blogger Tips

Grímsvötn - a helyzet hétfő reggel


Az IMO (Izlandi Meteorológiai Szolgálat) jelentése szerint a kitörés továbbra is folytatódik. A kezdeti 17-20 km magas kitörési felhő vasárnapra alacsonyabb lett (kevesebb hamu hagyta el a kürtőt), de még akkor is meghaladta 10, időnként a 15 km-t. Az alábbi MODIS kép tegnap hajnalban készült:

A barna kitörési oszlopot és a belőle kelet felé elnyúló hamufelhőt lehet látni a felkelő nap fényében.
A kitörési felhő alacsonyodását támasztják alá a Met Office (Brit Meteorológiai Szolgálat) legutóbbi (május 22. este - 23. hajnal) villámlásszámlálási adatai is:

A diagram függőleges tengelyén a percenkénti villámlásokat, a vízszintesen az időt tüntették fel órában. Jól látható, hogy a villámlások intenzitása folyamatosan csökkent. A Met Office egy tavalyi kutatása szerint 7 km-es kitörési felhőmagasság felett intenzív villámlás indul be, ami annál erősebb, minél jobban meghaladja a hamufelhő az említett magasságot. Ez alapján a felhő elég gyorsan és sokat vesztett a kezdeti magasságából.
A hajnali VAAC jelentés alapján a hamufelhő ma délre már a Kola-félszigetet is eléri, éjfél körül pedig már Skócia és Írország légterében is ott lesz. A felhő patkó alakot formáz. Úgy tűnik hát, hogy még Európa felé sodródva sem okoz akkora gondot, mint az egy évvel ezelőtti izlandi felhő. Ezt a Szabolcs által már említett (hamu)szemcseméret különbség mellett a jelenlegi légköri viszonyoknak köszönhetjük. Akkor épp magas légnyomású területen (anticiklon) tört ki a vulkán, aminek hatására a hamufelhő egyenesen Európa irányába haladt, és mivel finom szemcseméretű volt, el is ért hozzánk. Jelenleg szerencsénkre a hamu java hamarabb kihullik a felhőből és mint az alábbi térképeken látni, egyelőre patkó alakban elkerüli Európa nagy részét. Ennek hála a kontinens légiforgalmát nem érinti, legfeljebb néhány Észak-Amerika felé tartó járatot, mivel pl. Alaszkába a legrövidebb út az Északi-sark közelében vezet.

A fenti VAAC térépen nem csak a hamu haladási irányára érdemes figyelni. Az egyes színekkel jelölt területek (ahova elér-elért a hamu) különböző magasságokat jelölnek (nagyjából: piros - 6 km-ig, zöld - 10.5-16,5 km, kék - 16.5 felett km). Ez azt jelenti, hogy a vulkántól messze is a hamu jóval magasabb légrétegekben található meg, mint az Eyjafjallajökull kitörése idején. Szépen elkülönül a troposzférában maradt illetve a sztratoszférába jutott hamuanyag is, az utóbbi a kékkel jelölt és a többivel ellentétben nyugat felé sodródik. Hogy miért? Mert abban a magasságban a nyugati szelek az uralkodóak, a hamut is arra sodorják.

Végül nézzük a kitörés igazán szép oldalát: Hjörtur Smárason antropológus honlapján gyönyörű képgyűjteményt állított össze a kitörésről.

Best Blogger Tips

2011. május 22., vasárnap

Grimsvötn kitörés: rövid helyzetértékelés

A szombat este kezdődött Grimsvötn kitörés ismét lázba hozta az embereket (legalábbis egy részüket). Előre lehetett jelezni ezt a kitörést? Kell-e újabb légtérzártól tartani? Ha ez a vulkáni hamufelhő jóval nagyobb, mint ami tavaly az Eyjafjallajökull kitörés során volt, akkor most nagyobb veszélyben vagyunk? Meddig fog tartani a kitörés? Lesz ennek klimatikus hatása? és így tovább, és így tovább...
A Grimsvötn kitörését gyakorlatilag a kezdeti óráktól követjük, rengeteg információt összeszedve és annak fontosabb elemeit folyamatosan megosztottuk Olvasóinkkal.
Rövid helyzetértékelés, mi történt és mi várható.
A Grimsvötn jelenlegi kitörése az elmúlt 50 év legnagyobb vulkánkitörése Izlandon, a Grimsvötn történetében 100 éve nem volt ekkora kitörés. A radarképek alapján a kitörési felhő 17-20 km magasra emelkedett, színe - sötét és fehér (azaz vulkán hamuval és vízgőzzel telített) - jellemzően visszaadja a kitörés mechanizmusát, azaz forró magma és gleccservíz keveredése okozta a heves robbanásos kitörést. A 17-20 km meglehetősen magas, ezen a területen ez azt jelenti, hogy a sztratoszférába is bejutott a vulkáni hamu. A magas hamufelhő oszlop azt jelenti, hogy hihetetlen nagy intenzitású volt a kitörés, azaz hatalmas tömegű vulkáni anyag hagyta el a kürtőt, becslések szerint másodpercenként legalább 10^7 kg tömegű, ami az Eyjafjalljökull kitörésnek több mint százszorosa! Mit jelent ez a számadat? Azt, hogy másodpercenként több mint 5500 db hétüléses Ford Galaxy Ghia robbant ki a vulkánból...

Vulkáni hamufelhő a Grimsvötn tűzhányó felett (Forrás: AFP/Getty Images)


A felfelé tornyosuló hamufelhőből több tíz km körzetben rövidesen sűrű hamueső indult el, ami feketére színezte a Jökulsárlón gyönyörű világoskék jégtábláit is. A repülőgépeknek már kezdetektől kerülőutat kellett tenniük, vasárnap délutánra aztán lezárták Izland legnagyobb repterét, Keflavikban. Miért nincs most akkora káosz? Ennek több oka is van: egyrészt, ahogy azt korábban is jeleztük a Grimsvötn által kibocsátott vulkáni hamu szemcsemérete nagyobb, mint az Eyjafjallajökullé volt. Ez azt jelenti, hogy a hamufelhőből jóval korábban kiesnek ezek a szemcsék és kevesebb utazik a szelek szárnyán messze tovább. A nagyobb szemcseméret oka valószínűleg a magma/víz arányának különbözősége és a bazaltos magma gázbuborékokban való eltérő telítettsége lehet (az Eyjafjallajökull kitörés során szilícium-dioxidban jóval gazdagabb magma tört ki, amelyben nagyobb mennyiségben voltak már jelen gázbuborékok már a gleccservízzel való találkozás előtt is). A másik ok az időjárási viszonyok. Az uralkodó szélirány most inkább észak felé téríti el a hamufelhőt és nem kelet felé küldi, ahogy az tavaly történt. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az előrejelzések szerint holnapra Norvégia északi részét már erősen megközelítheti a hamufelhő és Nagy-Britannia felé is közelít, de még megnyugtató távolságban marad.
Mi lesz a következő héten? Figyelni kell! A Grimsvötn kitörései többnyire nem hosszúak, többnyire néhány napig, maximum 1-2 hétig tartanak és a kezdeti időszak mindig intenzívebb. A hamufelhő magassága valóban, most már nem éri el a 10 km magasságot. Azonban figyelni kell az időjárási viszonyokat és természetesen magát a tűzhányót is, a kitörés jellegének változásait!
Végül, lesz-e a kitörésnek klimatikus hatása? A hamufelhő kén-dioxid tartalma jól kivehető Izland felett és ennek egy része biztosan bejut a sztratoszférába, azonban a kibocsájtott anyagmennyiség és ezen belül a kén-dioxid mennyiség még bőven nem elegendő, hogy összefüggő kénsav aeroszol felhőt képezzen a sztratoszférában, ami visszaverheti a napsugarakat.
Végül, mennyire volt váratlan a kitörés? Is-is. Alapvetően nem volt váratlan, mert már hónapokkal korábban voltak erre jelek, azaz kétség nem volt afelől, hogy rövidesen kitör a Grimsvötn! A kérdés persze az, mit jelent a "rövidesen". Ez a vulkánok esetében hetek-hónapok lehetnek, ennél pontosabbat nem lehet mondani! Azaz ebből a szemszögből nem volt váratlan ez a kitörés! Ugyanakkor a korábbi napok-hetek viszonylagos nyugalma után hirtelen indult meg a kitörés, előtte csupán néhány órával kezdődtek az intenzív földrengések. Ez azonban nem meglepő az izlandi vulkánok esetében, hasonlóképpen működik a Hekla is (a következő izlandi kitörés rövidesen itt lehet...).

Frissítés (május 23, 9:15)
A londoni VAAC előrejelzése szerint a vulkáni hamu holnap elérheti Skóciát és Írországot, északról pedig Oroszországot:

A Grimsvötn vulkáni hamufelhőjének terjedése a londoni VAAC modellszámításai szerint



Best Blogger Tips

2011. május 21., szombat

Újabb vulkáni működés Izlandon: jég alatti kitörés kezdődött a Grimsvötn vulkánon!


Frissítés: Balázs (05.22. 13:32)

Meddig tarthat a Grimsvötn kitörés? Van-e magma utánpótlás a kitörés folytatásához?

Elemezzük a földrengésrajokat. (Ebéd után folytatása következik, addig is lehet nézni a diagramot és gondolkozni.)

A körülbelül 2 órája feltett kérdések mindenképpen a legfontosabbak közé tartoznak, amikor egy folyamatban lévő vulkánkitörésről beszélünk. A tűzhányók megfigyelése során gyűjthető információk közül a földrengésadatok a legkönnyebben hozzáférhetők, sok esetben elérhetők az interneten is. Fontos megjegyezni, hogy az interneten közzétett földrengésadatok (hipocentrummélység, magnitúdó, pontos hely és idő, stb.) egy automatikus rendszer által értékelt és előállított adatsor, amelynek így vannak bizonytalanságai. Számunkra azonban csak ez érhető el, ezért nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az adatok és így az értelmezés korlátaival. Bizonyos következtetések azonban ennek ellenére is levonhatók, főleg a jelen helyzetben, amikor már látjuk, hogy mi történik, és ennek függvényében tudunk megállapításokat tenni.

Akkor lássuk a medvét: A jelen Grimsvötn (más néven Grimfjall) kitörés május 21-én kezdődött, amelyet egy nagyjából egy órán keresztül tartó intenzív földmozgás előzött meg. Az alábbi diagramon láthatjuk ezen rengések, továbbá 2 db május 20-i és a mai napon (22-én) regisztrált földrengések, pontosabban földrengésrajok epicentrumait (a térképen). A térkép melletti diagramokon pedig a rengések hipocentrumai láthatók. A kék téglalapokon belül található pontok azok, amelyek közvetlenül a Grimsvötn kalderája alatt pattantak ki. A földrengésrajok a felszíntől legfeljebb 7 km-ig tartó mélységközben pattantak ki, túlnyomó többségük tegnap a kitörés kezdete előtt. Ezek a földrengésrajok, ahogy azt a kipattanásukat követő hamufelhő is igazolja, a magma felszín felé történő mozgásának a következményei. A hipocentrumok tehát a felszín felé nyomult magma kitörés előtti útvonalát rajzolják ki. Az a tény, hogy a földrengésrajok kipattanásának maximális mélysége kb. 5-7 km, azt sejteti, hogy a magma a tűzhányó alatt kb. ebben a mélységben elhelyezkedő magmatározóból indult a felszín felé, vagyis nem egy közvetlenül köpeny-eredetű magmáról van szó, hanem egy olyanról, amely útközben megpihent a köpeny és a felszín között egy magmakamrában. Ennek azért van jelentősége, mert a magmakamrában a magma olyan változásokon megy keresztül, amely jelentős változást okozhat a kitörés stílusában. De még mindig nem válaszoltam a feltett kérdésekre. E két kérdés szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért igyekszem egyben válaszolni. Az Eyjafjöll kitörésénél tavaly egyértelműen megfigyelhető volt, hogy a kitörés addig tartott, amíg a sekély mélységű magmatározóba újabb magmacsomagok érkeztek utánpótlásként, amelyeket a tűzhányó alatt 15-20 km-es és egyre sekélyebb mélységben kipattanó földrengések alapján lehetett detektálni. Amint abbamaradt az utánpótlás, a vulkán is szépen elcsendesült. Vagyis a magmautánpótlás és a kitörés időtartama között fontos összefüggés van. Mi a helyzet most a Grimsvötn alatt? A kitörés kezdete óta nem detektáltak nagy mélységben kipattant földrengéseket, ami arra utal, hogy a magmakamrába egyelőre nem érkezik újabb utánpótlás a köpenyből/alsó kéregből. Tehát amint felszínre tör az a magmacsomag, amely a felszín felé nyomult tegnap, a tűzhányó várhatóan elcsendesül. Azonban, ha a magmakamrában vélhetően visszamaradt magma is mobilizálódik, és újabb földrengésrajokat detektálunk, akkor folytatódhat az aktivitás, és természetesen nem kizárt az sem, hogy megérkezik az utánpótlás. Pontos dátumot tehát lehetetlen mondani, sok ismeretlenes az egyenlet. A mai napon újabb földrengésraj pattant ki a vulkán alatt, amelynek eredete azonban bizonytalan (zöld háromszöggel jelölve a diagramon). Sajnos jelen adatsor alapján a legfontosabbat nem lehet megállapítani, vagyis azt, hogy pontosan mi idézte elő, hogy a sekély magmatározóban lévő magma meginduljon a felszín felé. A kitörést ilyen helyzetekben jellemzően a sekély magmakamrába nyomuló friss olvadék idézi elő, ennek nyomát azonban nem látjuk, hiszen a kitörés előtti napok, hetek, hónapok adatai nincsenek a birtokunkban. A földrengések tanulmányozása tehát rengeteg hasznos információval segít bennünket vulkanológusokat, hogy becslést adjunk a várható eseményekről. Ezért nagyon fontos, hogy legalább minden aktív vulkán folyamatos megfigyelés alatt álljon. Ez persze jelentős költségeket ró az adott országra, de semmiképpen nem hiábavaló ez a költekezés. Adott esetben nemzetközi összefogással pedig jól eloszthatók a költségek, persze ehhez meg kell érteni, hogy a vulkánok nem ismerik az államhatárokat, ahogy az általuk magasba lövellt hamufelhő sem. Ezt sokan megtanulták a tavalyi Eyjafjöll kitörés kapcsán.

Földrengés rajok mélység eloszlása. Jelmagyarázat: a fekete nyilak a Grimsvötn GPS koordináták által meghatározott helyét mutatják (nagyjából a tűzhányó kalderájának közepe), a kék téglalapok a kaldera alatt kipattant földrengésrajokat jelölik, a szimbólumok az elmúlt három napban kipattant rengéseket jelölik. Készítette: Kiss Balázs, Tűzhányó blog, 2011. 05. 22., adatok forrása: IMO

Frissítés (Tomi, május 22., 11:30)

Itt egy újabb, repülőgépről rögzített videó a kitörésről:







A rövid film Egill Aðalsteinsson felvétele, nagyon szép közeli és távoli képeket is mutat a magasba tornyosuló kitörési felhőről és látni lehet azt is, hogy amint elérte a maximális magasságot, laterális hamufelhőt képez. Ahogy Szabolcs már írta, egyelőre nem fenyegeti Európa légiforgalmát ez a felhő, de azért érdemes lesz figyelni, hisz Izlandon is már rögtön a kitörést követően (az ilyen esetekre szóló vészforgatókönyvnek megfelelően) a vulkán 220 km-es körzetében repüléstilalmat rendeltek el. Az Islavia szerint Jelenleg az ország fő reptere, Keflavík elérhető és járatok is indulnak, de délről kell megkerülniük a szigetet, ami miatt késések fordulnak elő.
A Mila a kitörést követően azonnal felállított két új webkamerát is, melyek képe sajnos a nagy leterheltség miatt jelenleg nem fogható, de akinek szerencséje van, elcsíphet egy-egy jó képet: webcam Grímsvötn 1 és webcam Grímsvötn 2.


Frissítés (Szabolcs, május 22, 10:20)
Megjelent a Izlandi Egyetem Földtudományi Intézetének első hivatalos közleménye a kitörésről. Ezek szerint a kitörést egy 1 órán keresztül tartó heves földrengésraj előzte meg, majd helyi idő szerint délután 6-7 óra körül indult meg a kitörés. Az aktív kürtő a Grimsvötn kaldera délnyugati részén van, ahol vékony a jégtakaró (50-200 m). A kitörés jellemzően freatomagmás jellegű, azaz a feltörő bazaltos magma és a gleccservíz keveredés okozta a robbanásos kitörést. A hamufelhő magassága (15-17 km) meglepően nagy, nagyobb, mint a legutóbbi, 2004-es kitörésé (akkor 6-10 km volt). Néhány órával a kitörés után hamuesőt jelentettek a vulkán 50 km-es körzetében. Elemzéseink szerint a kitörést a korábbi években kb. 5 km mélységben felhalmozódott magma kitörése okozta. Egyelőre nincs jel arra, hogy nagyobb mélységből lenne magmautánpótlás.

Végül egy fantasztikus fotó Ómar Ragnarssontól:
A Grimsvötn hamufelhője: a sötétebb rész vulkáni hamuban telített, a fehér pedig főleg vízgőzből áll. Forrás: Ómar Ragnarsson


Frissítés (Szabolcs, május 22, 8:30)
A Grimsvötn vulkáni hamufelhője, ami több híradásban (hazai és külföldi egyaránt...) helytelenül, mint "füst felhő" (a tűzhányók nem "füstölnek", a föléjük magasodó felhőoszlopban a robbanásos kitörés mm-nél kisebb vulkáni törmelékei, amit hamunak nevezünk, és vulkáni gázok vannak - ezért vulkáni hamufelhőnek nevezzük. A magma és víz kölcsönhatása miatt, mint ami az Eyjafjalljökull és most a Grimsvötn kitörés esetében is történt, a vulkáni hamufelhőbe jelentős mennyiségű gőz is kerül) jelent meg, a Hekla 1947-es kitörése óta a legmagasabb Izlandon. A VAAC jelentése szerint 15-17 km magasba emelkedik, szerencsére azonban most nem Európa felé veszi az irányt, hanem Izland körül kavarog.

A Grimsvötn hamufelhője 15-17 km magasra emelkedik, de egyelőre nem veszélyezteti Európát. Forrás: VF


A Grimsvötn vulkáni humafelhőjének terjedése a VAAC legfrissebb, május 22 korareggeli modellábrája szerint. Forrás: VAAC


A vulkáni kitörés váratlanul indult, bár a korábbi hónapokban volt már jele a tűzhányó nyugtalanságának. Az első jelentések szerint a vulkáni hamu szemcsemérete nagyobb, mint a tavalyi Eyjafjallajökull kitörés esetében. Ez azt jelentheti, hogy a vulkáni hamut nehezebben viszi messze a szél. A földrengések száma tegnap óta drasztikusan csökkent, azaz elképzelhető, hogy egy rövidebb életű kitörés lesz. Továbbra is figyeljük az eseményeket!
Hopps, máris új fejlemények, ismét erősödnek a földrengések, lehet, hogy egy újab magmaadag érkezik!

A tegnapi erős földrengések (narancssárga pontok) után újabb földrengésraj indul a Grimsvötn alatt (piros pontok). Forrás: IMO)



Frissítés Balázs (05.22. 3:02)

Megjelent az első videó a Grimsvötn kitöréséről. A videó és egy kép tanúsága alapján hasonló események zajlanak, mint tavaly az Eyjafjöll második kitörési fázisában. A magma és gleccser jég reakció révén heves robbanásos kitörés zajlik. Az izlandi hatóságok szerint a kitörés ennek ellenére sem erejében, sem hatásában nem lesz összemérhető a tavalyi kitöréssel.

Frissítés (Szabolcs, 23:20)

A londoni VAAC jelentése szerint a hamufelhő magassága a radarképek alapján 15 km!!!

A Grimsvötn hamufelhő terjedése modellszámítások alapján. Forrás: VAAC



Eredeti bejegyzés (Szabolcs, 22:04)
Hírügynökségi jelentések szerint jég alatti kitörés kezdődött a Grimsvötn vulkánon! Az IMO (Icelandic Meteorological Office) honlapján az látszik, hogy az elmúlt órákban heves földrengések pattantak ki Izlandon, elsősorban a Grimsvötn vulkán környezetében, de a epicentrumok elhúzódnak délnyugat felé, ahol az egykori Laki hasadék húzódik...

Az elmúlt néhány órában nagy számú földrengés pattant ki Izlandon (piros körök) (Forrás: IMO)



Most már fénykép felvétellel is megerősítették, hogy közel 2 km magasságba emelkedett egy vulkáni hamuból és vízgőzből álló felhőoszlop a Vatnajökull jégsapka alatt meghúzódó Grimsvötn vulkán felett:

Kitörésben a Grimsvötn (Forrás: Rúv)


A Grimsvötn utoljára 2004-ben tört ki, ami a légi közlekedésben is okozott gondot, továbbá pusztító jökulhlaup rohant le a Vatnajökull déli előterében. A hírügynöksége jelentésekben nem zárják ki egy újabb ilyen esemény lehetőségét: “We have sent a warning to England so that flight routs can be adjusted if necessary.”.
Az eseményeket követjük és folyamatosan továbbítjuk a friss híreket!

egy másik friss kép a kitörésről:

Forrás: Vísir



végül, még egy kép! A kitörési felhő egyre magasabbra emelkedik!

Forrás: Rúv



Best Blogger Tips

2011. május 18., szerda

31 éve, ezen a napon tört ki a Mt. St. Helens! Merre tovább tűzhányó?

Pontosan 31 éve egy olyan vulkánkitörés történt, ami alapvetően megváltoztatta a vulkánkitörésekről való elképzeléseket, ami először játszódott a média szeme előtt, sok-sok emberhez továbbítva egy olyan eseményt, amire nem sokan számítottak, miszerint nem csak Hawaii-n, hanem az amerikai kontinensen is kitörhet egy tűzhányó és ami ráébresztette az amerikai döntéshozókat, hogy szükséges a vulkanológia és a vulkanológusok nagyobb anyagi támogatása. 1980. május 18-án reggel kitört az Egyesült Államok Washington Államában lévő Mt. St. Helens vulkán!


Mt. St. Helens kitörés 31 éve Forrás: USGS


A kitörés lefolyásáról minden részletre kiterjedő beszámolót ad az Amerikai Geológiai Szolgálatnak (USGS) az esemény 30. évfordulójára készített összeállítása.
A Cascade-hegység egyik legszebb tűzhányója 1980 előtt már közel 150 éve nem működött. 1980 elején azonban egyre több figyelmeztető földrengés pattant ki a tűzhányó alól, és márciusban már freatikus kitörések is lejátszódtak. Később, a vulkanológusok arra lettek figyelmesek, hogy a tűzhányó északi oldala egyre jobban kidudorodik. Aztán május 18-án váratlan események zajlottak. A hegy oldala egy erős (5.1 magnitúdójú) földrengést követően lecsúszott és közel 250 km/órás sebességgel zúdult a Spirit-tó felé. Ezzel hirtelen felszínre került a dudorodást okozó, gázokkal telített magma, ami mint a felrázott pezsgő a palackból, a hirtelen nyomáscsökkenés miatt robbanásszerűen tört a felszínre. A forró gázokkal, gőzökkel vegyített kőzettörmelék elegy közel hangsebességet elérve robbant ki oldalirányba és minden útjába esőt elsodort. Mintegy 600 km2 területen az egykor sűrű erdővel borított térség teljesen letarolt képet mutatott, a fák, mint valami gyufaszálak hevertek a földön. A vulkáni kitörés következtében az egykor méltóságosan emelkedő vulkáni kúp felső része eltűnt, a hegy 400 métert alacsonyodott és az északi oldalán egy széles patkó alakú sebhely maradt vissza. Ezt követően a vulkanológusok több ehhez hasonló eseményt tártak fel a múltból. Hatalmas lejtőcsuszamlás vezethetett például 1956-ban a kamcsatkai Bezimjannij kitöréséhez is, ami óriási hanghatással és közel 50 kilométer magas kitörési felhőoszloppal járt.
A vulkáni működés 6 éven keresztül zajlott, egyre kisebb intenzitással. A hatalmas patkóalakú sebhelyen egy lassan kitüremkedő, nyúlós, sűrű láva jelent meg. Átmérője 360 m, magassága 45 m volt. A később folytatódó robbanásos kitörések szétvetették a korábban felépült lávakupacokat, majd október 18-án egy nagyobb méretű lávakitüremkedés történt. Ez a kitörés zárta a vulkán robbanásos periódusát, a következő években csupán időszakos lávadóm növekedés zajlott. 1986-ig kisebb-nagyobb robbanásos kitörésekkel tarkítva folytatódott a vulkáni tevékenység, a lávadóm mérete pedig egyre nőtt. Ekkor a lávadóm mérete már imponáló volt: 1,1x0,85 km átmérő mellett 350 m magasra nőtt, térfogata 74 millió m3 volt! Ezután hosszabb szünet áll be a vulkáni működésben és csak 2004-ben aktivizálódott újra a tűzhányó. Ez a vulkáni szakasz 2008-ig tartott, azóta újra csendes a Mt. St. Helens. Merre tovább tűzhányó? Várható-e még újabb nagy kitörés, egyáltalán folytatódik-e még a vulkáni működés, és ha igen, hogyan?

A Mt. St. Helens "sebhelyén" még csak egy viszonylag kis méretű lávadóm türemkedett ki (Forrás: USGS), a Bezimjannij "sebhelye" viszont 55 év alatt már szinte teljesen "begyógyult" (Forrás: KVERT)


Cynthia Gardner és Michael Clynne vulkanológusok egyetértenek abban, hogy a mostani nyugodt időszak után tovább folytatódik még a vulkáni működés, akár évtizedeken keresztül is. Az elmúlt néhány ezer év vulkáni kitöréseit vizsgálva, rámutattak arra, hogy az 1980. május 18-i eseményhez hasonló romboló kitörés több alkalommal is előfordult, ami után a vulkán újra építkezésbe fogott és a sebhelyet begyógyítva, ismét méltóságteljesen emelkedett a magasba. Azaz, a lejtőösszeomlással járó kitörések után évtizedeken keresztül folytak csendesebb, jórészt lávadóm aktivitással járó kitörések, amelyek anyaga kitöltötte a kialakult mélyedést. Ez történik most a Bezimjannij esetében is. Az 1956-os kitörése után egy nagy karéj eltűnt a hegyből, ezt azonban most már teljesen kitöltötte az azóta felszínre került vulkáni kőzetanyag. A Mt. St. Helens esetében a felszínre türemkedett lávadóm anyag mindössze 7%-ban tölti ki a széles krátert. Akár még egy évszázadig is eltarthat, hogy a Mt. St. Helens elérje "kamcsatkai nővére" formás alakját. Ugyanakkor a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a 31 évvel ezelőtti kitöréshez hasonló katasztrofális esemény feltehetően nem történik a következő évtizedekben. Mikor lesz tehát a következő aktív vulkáni szakasz? A tűzhányó alaposan fel van műszerezve! A vulkán állapotát többek között nagy pontosságú GPS eszközökkel is figyelik, amelyek tájékoztatnak a tűzhányó alakváltozásáról. Minden tűzhányó "lélegzik" és ennek ritmusa fontos tájékoztatás a szakembereknek, hogy mi zajlik a mélyben. Vajon egy magma nyomja fel a vulkán felszínét vagy nincs lenn kitörésre hajlamos kőzetolvadék? Jelenleg a műszerek adatai azt mutatják, hogy a vulkán környezete a tűzhányó felé mozog és csökkennek a magasság értékek. Azaz, a Mt. St. Helens éppen összemegy, mint a lyukas lufi. Ennek oka az lehet, hogy a magma visszavonulóban van, azaz nem kell tartani a közeljövőben újabb kitöréstől. Mit jelent a közeljövő? Talán néhány év és aztán újra indul a munka a vulkán mélyén és a nehezen mozgó gázszegény kőzetolvadék megpróbálja növeli azt a szegényes 7%-ot...

Best Blogger Tips

2011. május 16., hétfő

Kitörés készülődik a világ legnagyobb aktív kalderájában? (Aso, Japán)

Az aktuális vulkáni veszélyhelyzet Kyushun. A felső táblázatban olvasható, hogy mely vulkánok aktívak (=2 készültségi szint) jelenleg a térségben (több ismerős név is visszaköszönhet, mint a Sakurajima vagy a Kirishima/Shinmoedake).

Kettes fokozatra (= A vulkáni kráter megközelítése tilos)
emelték a készültségi szintet 2011. május 16-án az Aso vulkánon. Ezt az indokolta, hogy az Aso kaldera központi részén található vulkáni kúpok egyikéből (Nakadake) 500 m magas, vulkáni gázokban dús felhő tört fel. Az intenzív gázkibocsátásról videófelvétel is készült. Egyelőre a kráter 1 km-es körzetét zárták le, amelyen belül tilos tartózkodni. Az események webkamerán is követhetők (a megnyíló weboldalon a jobb oldali dobozban alulról a 10. sorra kell kattintani, az Aso vulkán Kanjija: 阿蘇山 = Aso-san).

Részlet az asahi.com által közölt videóból, amely ottani idő szerint 14:09-kor (2011. 05. 16.) mutatja a felerősödött gázkibocsátást.

Az Aso vulkán valójában nem egy vulkáni kúp, hanem egy 24 km átmérőjű kaldera Japán legdélebbi nagy szigetén Kyushu-n, Fukuokától alig 100 km-re délkeleti irányban.
Az Aso a világ legnagyobb aktív kalderája, amelynek nagyjából a középső részén egy 17 vulkáni kúpból álló komplexum található. A kaldera 4 fő robbanásos kitörés következtében jött létre, amelyek az elmúlt 300.000-90.000 ezer évvel ezelőtti időszakban történtek. Ezen kitörések alkalmával keletkezett piroklaszt árak Kyushu nagy részét beborították. Az utolsó kitörés során (Aso-4) több, mint 600 köbkilométer tefra és piroklaszt ár üledék képződött. (A Balaton vizének térfogata kb. 1-2 köbkilométer.)


Bal oldali kép: Az Aso kaldera helyzete Japánban. Forrás: JMA. Jobb oldali kép: Az Aso kaldera madártávlatból. A piros háromszög jelöli a kaldera központi részén található vulkáni kúpokból álló komplexumot. E körül jól kirajzolódik a szinte szabályos kör alakú kaldera perem. Forrás: gg earth.

A vulkáni működés a történelmi időkben elsősorban a kaldera központi részén található Nakadake vulkáni kúpra korlátozódott. A Nakadake japán egyik legaktívabb tűzhányója és emellett azzal is büszkélkedhet, hogy i.sz. 553-ban zajlott kitörése volt az első történelmi időkben dokumentált vulkáni működés Japánban. A történelmi időkben főként stromboli-típusú lávatüzijáték valamint freatomagmás hamuszórás jellemzi a vulkáni működést. A Nakadake emellett Kyushu kedvelt turistacélpont.

Egyelőre erőteljes gázkibocsátás (fumarola tevékenység) zajlik a tűzhányón, amit a 19:00 óra körül általam készített webkamera felvétel is tanúsít. Azonban nem kizárt, hogy újabb taggal bővül a Japán "Vulkán ki, mit tud " résztvevőinek a köre.


Erőteljes fumarola tevékenység a Nakadake vulkánon (Aso kaldera) hazai idő szerint kb. 19:00-kor (2011. 05. 16.) Forrás: JMA


Best Blogger Tips

2011. május 13., péntek

Etna, május 11: újabb látványos lávatűzijáték!

Kedves Olvasóink! Amint arról Balázs rövid bejegyzésben beszámolt, az elmúlt napokban akadozott a Blogger szolgáltatása és sajnos ennek áldozatul esett az Etna május 11. éjszakai kitöréséről szóló, az eseményeket webkamerákon az elejétől folyamatosan követett beszámolóm... :-(

*** Frissítés (22:55): az eredeti bejegyzés visszakerült a helyére... :-) ***

Az Etna kitöréséről ismét elsőként közvetítettünk Magyarországon és amennyire tudjuk, az elsők között voltunk nemzetközi szinten is. Az eredeti riport kitörlődése miatt Balázs már nyújtott némi kárpótlást az Etna kitörését bemutató egy remek videofelvétellel.
Ilyenkor mindig Murphyt emlegetik, hogy ilyen eset persze, hogy akkor történik, amikor az ember azt a legkevésbé kívánja, hiszen az elmúlt 2 napban közel megtízszereződött a Tűzhányó blogra kattintók száma és sokan talán csalódtak abban, hogy nem találtak friss híreket a legutóbbi kitörésről. Az alábbiakban igyekszem hűen visszaadni a beszámolót az eredeti webkamera képekkel, talán az akkori izgalom okozta hangulat vesztésével, de cserébe néhány friss információval!

Mindenekelőtt, szeretném megosztani az eddig egyik legnagyobb élményt adó videofelvételt, ahol a vulkánkitörés Beethoven zenei kíséretében élvezhető!

Az Etna kitörése május 11-én este kezdődött. Előtte, május 8-tól már voltak kisebb lávatűzijáték kitörések, de a vulkáni remegések csak május 11-én délután erősödtek, jelezve, hogy a magma elindult felfelé. Az eseményeket tegnap magyar idő szerint 21:45-től követtem. Ekkor a webkamerákon már egyértelműen látható volt a stromboli-típusú kitörés és a meginduló lávafolyam:

Etna kitörésben. Forrás: cataniai INGV webkamera és Radio Studio 7 webkamera


A vulkáni működés szinte végig jellemzően stromboli-típusú lávatűzijáték volt, azaz néhány perces időközönként robbantak ki az izzó lávafoszlányok! Szerencsére mindez éjszaka történt, így a kitörés valóban pazar látványt nyújtott:

Etna kitörésben. Forrás: Radio Studio 7 webkamera


Egy óra múlva már káprázatos kitöréseket lehetett látni a webkamerákon:

Etna kitörésben. Forrás: Radio Studio 7 webkamera


Mindig magasabbra, mindig magasabbra... a látványos robbanásos kitörések egyre magasabbra freccsentették fel a lávacafatokat:

Etna kitörésben. Forrás: Radio Studio 7 webkamera


A kiteljesedő fináléra hajnalig kellett várni, 6 óra körül végül felcsapott a lávaszökőkút:

Etna kitörésben. Forrás: Etnaguide webkamera


Az Etna kitörése ezután, ahogy a Nap egyre magasabbra emelkedett gyorsan befejeződött. Ebben az évben ez volt a negyedik látványos műsor! Január 3-án volt az első kitörés, amit január 12-én követett egy újabb epizód. Ezt a kitörést is a kezdetektől követtük, látványos képeket adva közre. A január 14-i friss hírekben színes értékelés található erről a látványos eseményről, majd Boris Behncke felvételeiből "állítottam színpadra" a vulkáni működést. Február 18-án nem volt kegyes az idő, a robbanásos kitörés felhők takarásában folyt. Az Etna harmadik dobása április 10-én volt, amikor egy rövid ideig tartó kitöréssel adott életjelt a szicíliai óriás. Végül ismét bő egy hónapot kellett várni az újabb felvonásra és ha ez így megy tovább, akkor lehet tervezni a vulkántúrákat!

A május 11-i kitörésről persze ismét Boris Behncke készítette a legszebb felvételeket, de ott voltak olyan kiváló "vulkán-paparazzik" is, mint Marco Fulle a Stromboli Online-tól.

Ez a vulkáni kitörés még mindig inkább turistacsalogató, mintsem a környezetre veszélyes. Persze a hírekben központi helyet kapott az, hogy mi lesz a Giro di Italia bicajosaival. Nos, semmi... ugyanúgy tekerniük kell, mintha mi sem történt volna. Bár a kitörés során kirobbant vulkáni hamu miatt a cataniai repülőtéren rövid ideig nem szállhattak fel a gépek, a helyzet gyorsan rendeződött. A pálya tiszta, várja a bicajosokat!

Közben az Etna alatti magmakamrában újra "elkezdődött a munka", ismét össze kell gyűlnie annyi gázbuboréknak, ami kihajthatja a bazaltos magmát. Amíg ez történik, addig nem kell félniük az Etna közelében élőknek, várhatóan nem indul el lakott területeket veszélyeztető kitörés, a vulkáni szelep "kiengedi a túlnyomást". Készülhetnek inkább a kamerákkal felszerelt turisták, hogy állásaikat elfoglalják, vagy ha jobban tetszik, bő egy hónap múlva ismét webkamerák elé ülhetünk, hogy csodálhassuk a Föld lenyűgöző, látványos show műsorát!

Best Blogger Tips