2011. október 30., vasárnap

El Hierro: erősödnek a földrengések...

Frissítés (Szabolcs, hétfő, 23:25):
Az események legújabb fejleményeit egy új bejegyzésben követjük tovább!

Frissítés (Szabolcs, vasárnap, 22:05):

Nincs megállás El Hierro szigetén: délen a vulkáni működés, északon a földrengések veszélyeztetnek! A vulkáni működés ma nem erősödött fel annyira, mint az sokan várták, azonban ma délután is volt két nagyobb, a tengervíz szintjén áttörő kitörés, ami kb. 20 méter magasra csapott fel. Vulkanológus szakértők (pl. Patrick Allard) szerint is a helyzet átmeneti a víz alatti kitörési fázisból a surtsey-típusú fázisba, aminek kitörési folyamata már alapvetően a vízszint felett játszódik. Mindez egybecseng mindazzal, amire korábban Balázs is rámutatott bejegyzésében. A Gobierno de Canarias friss közleménye arról is ír, hogy továbbra is több kitörési központ működik egy hasadék mentén. Az erősödő magma felnyomulást, a magma felszínközelségét pedig most már jelzi az is, hogy El Hierro déli partvidéke megtelt záptojásszagú és nehéz légzést okozó gázokkal (kén-hidrogén és kén-dioxid), ami a frissen felfelé törő magmából származik. Ugyancsak az intenzívebbé váló vulkáni működést, a bazaltos magma felszínhez való közelségét jelzi az is, hogy jelentősen megemelkedett a szén-dioxid koncentráció, a mérések szerint az átlagos érték 3,5-szeresét mérték! Figyelem felkeltő a La Provincia másik írása is, amelyben szakértőkre hivatkozva (ezek az írás alapján feltehetően az IGN geofizikusai lehetnek) azt írják, hogy a mélyben lévő magma mennyisége jóval több lehet, mint azt korábban számolták, azaz most már 1 köbkilométer magma térfogatot becsülnek! A 40 éve zajlott Teneguia kitörés során 40 millió köbméter magma felszínre jutásával számoltak. Ez a mostani becsült nagy érték már inkább ahhoz közelít, ami Lanzarote szigetén érte el a felszínt 1730 és 1736 között. Kérdés persze, hogy mi lesz ezzel a kőzetolvadék tömeggel?
Északon a földrengések tartják továbbra is izgalomban (és félelemben) a lakosságot. Ma délután bő 2,5 óra alatt három M>3 rengés pattant ki, az egyik 3,9 magnitúdó értékű volt. Ezek hipocentruma 19,2 és 21,8 km közötti volt. A mai rengések többsége 15 és 22 km között történt, azaz továbbra is úgy vélem ha lassan is, de tendenciájában közelít a felszín felé és kérdés, hogy ezek a nagyobb rengések mikor nyitnak újabb utat.

..és pont éjfélkor bejöttek az igazán remek képek a "lávalufikról"! Lehet elemezgetni, gondolkodni róluk!

Friss "lávalufi". Forrás és további kiváló képek: NHArq Flickr



Frissítés (Szabolcs, vasárnap, 16:10):

A vulkáni működés a mai napon kissé csendesebb, mint tegnap délután volt. A tegnapi képek és szeizmikus jelek azt sejtetik, hogy a kitörések szakaszos (20-40 perces) robbanásokkal zajlottak. E robbanásos kilövellések vagy jelentős mennyiségű túlnyomás alatt lévő magmás gázbuborékok felszabadulásával vagy a forró magma és hideg tengervíz keveredésének szakaszosan jellegével magyarázható. Most a földremegés egy egységes, folyamatos remegéssé váltott, ami csendesebb, de továbbra is zajló vulkáni működésre utal. A helyzet azonban bármikor változhat, ahogy jelentősebb mennyiségű gáz jut fel vagy intenzívebb magma-tengervíz keveredés történik. A kitörési központ kb. 1 km távolságban lehet a sziget déli partjától.
Északon a helyzet változatlan, ma eddig 28 földrengést (M>1,5) regisztráltak, többet mint tegnap! Bár erősségük kicsit kisebb, mint a tegnapiaké, azonban a hipocentrum úgy tűnik lassan sekélyesedik (17-20 km)...

Frissítés (Szabolcs, vasárnap, 01:30):

A tegnapi és ma reggeli igen erős földrengések (M>3,5) után már várható volt, hogy rövidesen ismét felerősödik a vulkáni működés és így is lett. Ahogy arról Balázs remek képes beszámolót adott, a vulkáni kitörések már a tengervíz fölé csapnak. Vízgőz és vulkáni hamu robban ki, ami alapján a PEVOLCA elrendelte La Restinga lakosainak kitelepítését. Mindez másodszor történik meg rövid idő alatt. Most mintegy 200 lakos hagyta el otthonát, kevesebb, mint korábban, mivel sokan az elmúlt napokban már önmaguktól elmenekültek, mert jóval veszélyesebbnek érezték a helyzetet, amint azt a hatóságok közvetítették. Az Earthquake-Report legfrissebb, szemtanúkra alapozott híre szerint este tovább erősödött a kitörés, 30-40 percenként csapnak fel a vulkáni kitörési felhők a víz fölé.

Újra kitelepítés La Restinga falujában és az ok: az erősödő vulkáni működés már a tengervíz fölé csapja fel a vízgőzt és a vulkáni hamut. Forrás: Canarias7.es


Emellett kitelepítés kezdődött a sziget északi részén is, ahol Frontera 51 lakosát kellett evakuálni az erős földrengések miatti kőomlások veszélye miatt. Lezárták a Los Roquillos alagutat is, amelyik az öbölt összeköti a sziget fővárosával. Szombaton 27 földrengést (M>1,5) regisztráltak az IGN szakemberei, szinte mindegyik 2-es magnitúdónál erősebb volt, és 4 haladta meg a M=3 fokozatot! A hipocentrum 16 és 21 km között van, azaz még mindig a földköpenyben. Egyesek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy egy újabb kitörési központ nyílik a szigettől északra, az El Golfo öbölben. Itt a vízmélység nagyobb, mint délen, azonban fennállhat annak veszélye is, hogy akár szárazföldön nyílik meg a föld.
A Kanári-szigetek vulkáni működésében a hasadék menti vulkánkitörések igen gyakoriak. Lanzarote szigetén 1730. szeptemberétől közel 6 évig zajlott a vulkáni működés, amelynek keretében 30 új vulkáni kúp jött létre egy 14 km hosszú, kelet-nyugati irányú hasadékrendszer mentén:

Vulkáni kúpok egy több kilométer hosszú hasadék mentén Lanzarote szigetén: az 1730-36-os kitörés eredménye.


és hasonló történt La Palma szigetén is 1949-ben. A Cumbre Vieja tűzhányó központi hasadéka mentén épültek fel kisebb-nagyobb vulkáni kúpok, amit egy kb. 4 méteres törés menti elmozdulás kísért.

La Palma 1949-es kitörés térképe a vulkáni kúpokkal és a létrejött hasadékkal. Forrás: Smithsonian Institute


A lehetőség hasadékok menti újabb és újabb vulkáni kúpok létrejöttére El Hierro szigetén is megvan, azaz jogos a veszély, hogy a vulkáni működés akár szárazföldre is kiterjedhet.

Frissítés: Balázs 2011. 11. 05. 21:24

A laprovincia által közölt újabb kép tovább erősíti, hogy a kitörés típusa változik. Valószínűleg lassan megkezdődik a surtsey-i típusú működés. Hasonló módon, mint ahogy az a Kavachi esetében történt (videó).

A vízfelszín megfigyelhető heves bugyborékolást az egyre sekélyebb mélységben bekövetkező freatomagmás robbanások válthatják ki. Forrás: laprovincia

Frissítés: Balázs 2011. 11. 05. 20:46

Egy nem rég közölt kép alapján úgy tűnik a kitörés a Surtsey-i típusba vált át. Ennél a kitörés típusnál már hamu és vízgőz alkotta felhők csapnak a tengerfelszín fölé. Ennek előjeleként egyre intenzívebb buborékosodás figyelhető meg a tengerfelszínén.

Intenzív buborékosodás a tengerfelszínén 2011. 11. 05. A képet a Canarias7 tette közzé.

A mai helikopteres megfigyelések során készült újabb képek tanúsítják a tengerfelszín alatt zajló intenzív vulkáni tevékenységet. A tengerben megfigyelhető sűrű, szürke tefrafelhő olyan mint a szárazföldi tűzhányók kitöréseinél.

Szürke tefrafelhő El Hierrotól délre. 2011. 11. 05. Forrás: Presindecia del Gobierno de Canarias flickr oldala.

La Restinga lakosságát ismét kitelepítették.

Frissítés (Szabolcs, szombat, 11:15):

Ma egy órán belül két újabb erős földrengés is megrázta a szigetet, egy 3,5 és 3,9 magnitúdó értékű! A tegnapi 4,4-es földmozgás után lezárták a Los Roquillos alagutat. Néhány családot kitelepítettek a kisebb kőomlások miatt. Egyszerre két természeti veszély alatt El Hierro szigete: vulkáni és földrengéses!

Frissítés (Szabolcs, péntek, 20:35):

...és közben egy teljesen friss hír: 4,4 magnitúdójú földrengés 21 km mélységből az El Golfo partvonala alatt!! Ez már komolyan érezhető lehet és kérdés okozott-e károkat (például az alagútban!)... Ráadásul egy ekkora rengés után mindig erősödött a vulkáni működés! Mi lesz holnap?

Izgalmasan alakul a helyzet a Las Calmas tengeren és továbbra is sok a kérdőjel északon, az El Golfo öbölben. A mai nap remek képek készültek, köztük Balázs az egyik igazi remeket válogatott ki, alább két további sokatmondó kép:

Víz alatti vulkáni működés nyomai a Las Calmas tengerén Forrás: Presidencia del Gobierno de Canarias


Ezeken a képeken megfigyelhető, ahogy azt Balázs is megjegyezte, hogy a vulkáni működés valószínűleg egy hasadék mentén zajlik, ahol helyenként legalább 3 egyedi kitörési központ is van. Több szemtanú szerint ezek az új valószínűsített kitörési központok egyre közelebb vannak a partokhoz, ami elvezethet oda, hogy a kitörési felhők a vízfelszín fölé kerüljenek (sőt nincs kizárva, hogy akár a szárazföldön folytatódjon a vulkáni működés). A földremegés stílusa is változott tegnap óta, most már valóban sűrű harmonikus remegéssé változott, ami szinte már összefolyik a szeizmogramon. Bár ismét megjelentek a lávalufik a víz felszínén, én úgy gondolom, hogy ez még egyelőre inkább kürtőtisztító kitörés, azaz jelentős részt gázok jönnek a felszínre és hoznak magukkal némi magmás anyagot, azonban még nem sok magma érheti el a felszínt (persze ez közvetlen megfigyelési adatok alapján, csupán felvetés), megfordítva, még van utánpótlás a mélyben. A jelentősebb gáz kiáramlást jelzi a záptojás szag megjelenése, ami kénes gázok felszínre kerülésére utal. A helyzet komolyabbra fordulását jelzi, hogy a PEVOLCA szinte folyamatosan ülésezik és értékeli a helyzetet (jó lenne ennek részleteiről is többet tudni, illetve arról, hogy végeznek-e bármilyen vizsgálatot...), a hatóságok pedig közleményt adtak ki az egészségügyi kockázatokról. Az mindenképpen egy érdekes fejlemény, hogy október 10 után ismét felerősödött a vulkáni működés, és ez követi például azt a ciklikus ritmust, ami például a Capelinhos kitörés során is zajlott.
Északon a helyzet továbbra is feszültségteljes. A földrengések itt is egy határozott vonal mentén pattannak ki, de egyelőre a földkéreg alatti földköpenyből. Amióta felújult délen a kitörés, a földrengések száma csökkent ugyan (bár ma eddig 27 rengés volt), de jellemzően erősek, szinte mindegyik rengés 2-es magnitúdónál erősebb, sőt volt ma egy 3,8 M erősségű is. Ez azt jelenti, hogy "recseg-ropog" a mélybeli kőzettest. Továbbra is bizonytalan, hogy van-e bármilyen kapcsolat az északi és déli események között.

Frissítés Balázs, 2011. 11. 04. 14:28:

El Hierro: második kitörési fázis

Ismét lávalufik jelentek meg a tenger felszínén, nem messze attól a helytől, ahol az első kitörési fázis során észlelték.

Kigázosodó lávalufik a tengerfelszínén El Hierro déli partjától nem messze. Forrás: Presidence del Gobierno de Canarias flickr oldala

Az újonnan készült felvételeken az is megfigyelhető, hogy láncba rendeződve jelennek meg az óriás buborékok a tenger felszínén, ami arra enged következtetni, hogy egy hasadék mentén tör felszínre a kőzetolvadék. Ezen új adatok birtokában kijelenthetjük, hogy az El Hierro kitörés második fázisa zajlik jelenleg, amit az első kitörési fázissal szinte teljesen egyező szeizmikus és vizuális jelek kísérnek.

Az óriásbuborékok a tengerfelszínen El Hierro partjaitól délre. Forrás: Presidence del Gobierno de Canarias flickr oldala

Frissítés (Szabolcs, péntek, 02:15):

Egy friss videofelvétel, amin úgy tűnik, hogy a Ramon Margalef kutatóhajó aktív hasadékot talált az El Golfo öbölben! Várjuk a hír megerősítését!

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 22:50):

A PEVOLCA befejezte esti ülését és az ezután tartott sajtótájékoztatón Juan Manuel Santana és Carmen Lopez nyugalomra intette a lakosságot. A bizottság szerint nem fenyegeti közvetlen veszély El Hierro lakosságát és nincs szükség kitelepítésre. Megítélésük szerint az El Golfo alatti földrengések és a La Restingától délre zajló vulkáni működés között kapcsolat van. A két 4-es magnitúdónál erősebb földrengés után felerősödött a vulkáni működés, ami erős gázkiáramlásban is megnyilvánult. Mindazonáltal a bizottság szakértői nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy az El Golfo öbölben is elinduljon egy vulkánkitörés, hasonló mint ami a déli partközelben zajlik, azonban ez nem a közeljövőben várható. Ugyanakkor Carmen Lopez azt is elmondta, hogy a történelmi időkben a Kanári-szigeteken nem zajlott egyszerre két helyen is vulkánkitörés...
Az El Hierro-n lévő szakembereknek feltehetően tehát elegendő (és a nyilvánosságra hozottnál jóval több és pontosabb) információ áll rendelkezésére, ami alapján az egyre inkább félelemmel telített lakosságot újfent nyugtatják. A távolról az eseményeket követő szakemberek, akik közben azt látják, hogy szinte minden nap egymásnak ellentmondó hírek jelennek meg, csupán ebben bízhatnak - no meg abban, hogy valamikor az őket kielégítő, az izlandihoz hasonló színvonalú lépések és szakszerű tájékoztatás is megtörténik.

Barnás, zöldes folt a La Restingától délre lévő Las Calmas tengeren: az intenzívebbé váló vulkánkitörés jele. De mi történik a víz alatt? Ezt senki sem tudja, így csak találgatni lehet... Forrás: Diario El Hierro


Barnás, zöldes folt, ami a vulkánkitörés helyszínét jelzi. Forrás: Earthquake-Report



Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 17:45):

Ma helyi idő szerint déltől délután 6-ig egyetlen egy földrengést sem regisztráltak!! A földremegés intenzitása azonban egyre erősödik:

Folytatódó és erősödő földremegés és annak egy kinagyított részlete!. Forrás: IGN


Egy gyors utánanézés alapján úgy tűnik nekem, hogy ez a fajta földremegés jól magyarázható nagy belső nyomás alatt lévő (azaz jelentős mennyiségú gázbuborékot tartalmazó) magmából kiszabaduló gázok felszín alatti repedésekben, hasadékokban való mozgásával és vélhetően a megnyíló repedések mentén felszínre jutásával:

Harmonikus földremegés kialakulásának egy lehetséges magyarázata. Forrás: Volcano World


Azaz elképzelhető, hogy jelenleg egy túlynomás alatt lévő magmából szabadulnak ki a magas hőmérsékletű gázok és vélhetően jutnak ki a tenger alatti felszínre La Restingától délre (figyelem, ez is a vulkáni működés része!). Ez magyarázhatja a "jacuzzi" (körkörös gázbuborékok megjelenése a tenger felszínén) ismételt működését és a tengervíz elszíneződését. A folyamat során nem feltétlenül kell magmának is a felszínre jutni és talán ez jelenleg nem is történik (ettől még vulkáni működés zajlik!). Ha ez így van, akkor talán kisebb az esély egy nagyon heves robbanásos kitörésre (mivel a "kukta" szelepe működik) és ezt esetleg tengeralatti lávaömlés követheti. Figyelem! Ez csak egy lehetséges értelmezés elméleti alapon és a rendelkezésre álló adatok alapján. A helyzet folyamatosan változhat, amit nyílvánvalóan a helyi szakembereknek kell - a teljes adatsor alapján - értékelniük és a következtetést világosan közölni a lakossággal!

Frissítés (Szabolcs, csütörtök, 10:45):

Noli, reggeli bejegyzése már sejtetett valamit, de a mostani erős földremegés megítélésem szerint már egyértelműen erősődő vulkáni kitörésre utal:

A földremegés intenzitása valószínűleg vulkáni működést jelez!. Forrás: IGN


Friss információkkal szolgálunk, ahogy tudunk!
A Diario El Hierro jelentése szerint a PEVOLCA szakemberei elemzik az új helyzetet. Közben egyes jelentések szerint erősödő buborékosodás tapasztalható La Restingától délre, a korábbi vulkáni kitörés helyszínén.
Miért ennyire nehezen érthető ez a helyzet, miért nem tudjuk mi történik valójában? Ennek több oka is van. Az egyik, hogy bár hasonló vulkáni működés volt az elmúlt évtizedekben, de egyiket sem követték modern műszerekkel, azaz például nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy a szeizmikus jelek hogyan változnak ilyen esemény során. A másik ok az, hogy ki vagyunk szolgáltatva az IGN által nyújtott információknak, amelyek azért nem teljesek. Sajnálatosan eddig egyetlen egy webkamera sem került kihelyezésre, ahol folyamatosan lehetne látni, hogy mi zajlik a Las Calmas tengeren...
Közben, mellékesen egy hír: már kapható az Élet és Tudomány eheti száma, amelyben rövid összefoglaló található az El Hierro eseményekről október 23-i információkkal behatárolva.
Remek fényképfelvételek a tengerfelszín zöldes-barnás elszíneződéséről a Canarias7 honlapján!


Frissítés (Szabolcs, szerda, 14:50):
Nos, végre egy tudományos elemzés eredménye! A Diario El Hierro adta közre, hogy Gimeno Torrente a Barcelonai Egyetem professzora megelemezte a La Restingatól délre zajló vulkáni kitörés tengerfelszínre jutó vulkáni kőzetét, ami meglepő eredményt adott. A kőzet két magma keveredését jelzi, a külső fekete rész bazaltos (pontosabban bazanitos; kis SiO2-tartalmú kőzet) összetételű kőzetüveges anyag, míg a fehér belső rész alkáli riolit (nagy SiO2-tartalmú kőzet; persze izgalmas kérdés, hogy honnan ez a riolitos magma, ami nemigen jellemző a Kanári-szigeteken). Torrente megjegyzi, hogy két különböző összetételű magma keveredése jelentős mértékben elősegítheti a heves robbanásos kitörést, azaz a vulkáni működés veszélye jóval nagyobb lehet, mint azt korábban gondolták. Torrente, továbbá meglepetésének, mondhatni megütközésének adott hangot, hogy korábban senki nem végzett a kőzeten tudományos elemzést, ami nem több, mint 1-2 óra (szinte szó szerint ugyanerről írtam egy korábbi bejegyzésben október 19-én éjjel...). A tudományos vizsgálat hiánya következtében jelentősen alulbecsülték a potenciális veszélyt. Természetesen, ez az előzetes eredmény sürgető kell, hogy legyen a további mintavétel és tudományos elemzések elvégzéséhez!
A bazaltos magma és riolitos magma keveredése a szakembereknek is izgalmas hír. Vélhetően hasonló folyamat történhetett itt is, mint tavaly az Eyjafjallajökull kitörés esetében, ahol a bazaltos magma egy korábbi vulkáni működés után visszamaradt, már szinte teljesen megszilárdult, nagy SiO2-tartalmú kristálypépet olvasztott fel és ezzel a vulkáni működés hevesebb, robbanásos jellegűvé vált. Egyelőre itt úgy tűnik, hogy a keveredésben részt vevő magmák mennyisége jóval kevesebb lehetett, mint Izlandon. Azonban a felszínemelkedésből számított magma mennyiségnek (kb. 50 millió köbméter) csak egy nagyon kis része érte el a felszínt és a mélyben még jelentős kőzetolvadék lehet, ami akár heves robbanásos kitörést is okozhat, ennek esélye az idő teltével csak nőhet.

Frissítés (Szabolcs, kedd, 21:50):

A mai napon eddig 45 M>1,5 földrengést regisztrált az IGN, ezek között 4 volt 3-as magnitúdónál erősebb. A mai nap lényeges változása a földremegések intenzitásának növekedése, érdemes összevetni ezt az eredeti bejegyzés ábrájával:

A mai szeizmogramon jól kivehető a földremegések intenzitásának erősödése, ami a kisebb nagyobb vulkanotektonikus földrengések nagyobb jelei szakítanak meg. Forrás: IGN


Mindez arra utal, a tegnapi friss hírekkel (vulkáni kőzetdarabok ismételt megjelenése a tengervíz felszínén) együtt, hogy felerősödött a víz alatti vulkáni működés La Restingától délre. Ez most nagy valószínűséggel friss magma felszínre kerülését is jelenti. Ezek után nehéz mit mondani arra a friss videófelvételre, ami először mutatja a Ramón Margalef óceánkutató hajó távirányítással működtetett eszközének (ROV) várva várt munkájának gyümölcsét: a videóbejátszás központi elemeként megcsodálhatjuk, ahogy a ROV gondosan begyűjt egy tengeri csillagot az óceánaljzatról... (sic!)
A továbbiakról nem könnyű mit mondani, mivel egyes adatok, legfőképpen a felszínemelkedés mértéke és iránya továbbra is ellentmondásos. Bár néhányan az El Golfo alatti földrengéseket a sziget déli részén zajló vulkáni működéshez kötik, én azonban nem zárom ki, hogy ez egy újabb magmaadag helyezkedését jelenti (továbbra is két mélységközből pattannak ki a rengések: 15-17 km és 20-24 km). A következő napok talán majd hoznak újabb, használható adatokat.
Ami azonban talán jelez valamit: A Polgári Védelem egy esetleges - vulkáni kitörés következtében elrendelt - kb. 2000 főt érintő kitelepítés végrehajtására szükséges felszereléseket szállít rövidesen Valverdébe. Márpedig ők biztosan többet, pontosabbat tudnak, mint ami nyilvánosan megjelenik... és ha elindulnak...

Frissítés (Szabolcs, hétfő, 21:20):
A földrengések (M>1,5) száma a mai napon már elérte a százat (sőt, közben túlhaladta jócskán! Fél óra alatt további 11 rengés történt! Megjegyzem, meglehetősen becsapós, hogy az IGN csak az M>1,5 magnitúdójú rengéseket jegyzi... ez ugyanis nem jelenti azt, hogy esetleg nincsenek sekélyebb, de gyengébb rengések...)! Ezek közül 5 volt erősebb a 3-as magnitúdónál! Ezek szinte minden alkalommal 22 km mélységben pattannak ki... A PEVOLCA tegnap után ma is ülésezett és megerősítette, hogy mivel deformáció, azaz felszínemelkedés nem tapasztalható az adataik alapján, ezért nem foglalkoznak közeli vulkánkitörés lehetőségével. Továbbra is úgy gondolják, hogy a rengések a vulkáni működés tektonikus visszacsatolási folyamata lehet. Most He-mérésekkel igyekeznek többet megtudni arról, hogy mi zajlik a mélyben (a He izotóparány jelezheti magma jelenlétét a mélyben). La Restingától délre tovább zajlik azonban a víz alatti vulkáni működés, amit a szakadatlanul, kisebb-nagyobb intenzitással folyó földremegések jeleznek. A Ramón Margalef óceánkutató hajó vizsgálati eredményeiről továbbra sincs semmi hír, akárcsak arról, hogy a ROV végzett-e bármilyen használható mérést... Azonban a La Provincia hírportálján újabb terepmodell ábrák jelentek meg (csupán illusztrációként), ami már egy kissé "megtépázott" vulkáni felépítményt mutat.
Hopps.., na közben még egy hír becsúszott: A Diario El Hierro friss híre arról számolt be (meglehetősen szűk szavúan), hogy La Restingától délre ismét vulkáni törmelékek jelentek meg a tenger felszínén, azaz erősebb a víz alatti vulkáni működés!
Ha már Columbo hadnagyt idéztük... és van még egy dolog: A Katla is dobott egy hármast... A Goðabunga alatt pattant ki egy 3,3 M földrengés 1,6 km mélységből.
...és még valami magyar idő szerint fél 12-kor: megérkezett a 3.9 M rengés is El Hierro-ra! Nem irigylem Frontera lakóit, minden együttérzésem velük! Folyamatosan reng a föld alattuk és nem tudni mi lesz még ennek a kimenetele!

Eredeti bejegyzés:

Erősödnek a földrengések El Hierro térségében! Az IGN nyilvános adatai szerint az előző napokban napi több mint félszáz rengés pattant ki, amelyek között egyre több a 3-as magnitúdónál erősebb. Figyelem: az IGN nem regisztrálja az 1,5 magnitúdónál kisebb rengéseket, azaz a rengések száma becsapó lehet, ezek mind az ennél az értéknél nagyobb rengéseket jelentik!

Az IGN által nyilvánosságra hozott rengések számának alakulása El Hierro térségében és a mai napi szeizmogram: ezen jól kivehetők a földremegések közötti nagyobb földlökések. Forrás: IGN


A mai napon már öt 3-as magnitúdónál erősebb rengés volt, köztük kettő 3,9 értékű. Ez azt jelenti, hogy ha ez így folytatódik tovább, akkor a következő napokban könnyen lehetnek akár 4-es magnitúdójú rengések is! A földremegések intenzitása erősen fluktuál, e sorok írása idejében éppen nő.
Az epicentrumok továbbra is az El Golfo öbölben vannak, a hipocentrumok pedig két mélységben koncentrálódnak: 15-17 km és 20-23 km. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi még a földköpenyben van, az előbbi viszont éppen a földkéreg-földköpeny határ alatt húzódik. Nincs kétségem, hogy mindez bazaltos kőzetolvadék felhalmozódására utal, bár többen felvetik azt is, hogy ezek a rengések a sziget alatti kőzetszerkezeti átrendeződésből eredhet, azaz nem vulkáni eredetűek. Hmmm, erre választ a jelen adatok birtokában NEM lehet adni! Már sokat bosszankodtam e blog hasábjain is az ellentmondó és hiányos adatok miatt (persze nem én vagyok döntési helyzetben, az a fontos, hogy azok megkapják a pontos adatokat, akik helyzetben vannak!), most ami nagyon hiányzik a felszínváltozás adatainak ismerete. Egyes hírek szerint a sziget északi része emelkedésben van, azonban ezt az IGN által bemutatott diagramok nem támasztják alá... Pedig ezek az információk rendkívül fontosak annak eldöntésében, hogy mit csinál a mélyben a magma. A kőzetolvadék felhalmozódása ugyanis felfelé való nyomással jár, azaz ezt a deformáció jelekből látni kellene! Az ellentmondó adatok következtében így minden csak spekuláció!
Egy érdekes hír, hogy Juan Carlos Carracedo tegnap könyvének bemutatóján arról beszélt, hogy a Kanári-szigetek legújabb kitörésének helyszíne nem is El Hierro kellene legyen, hanem La Palma, a Cumbre Vieja vonulata! Carracedo mindezt arra alapozza, hogy az elmúlt 2000 évben a térség legaktívabb vulkáni területe La Palma volt (több mint 20 kitörés ezen időszak alatt, míg El Hierro esetében a legjobb esetben is csak egy, leszámítva a mostanit). La Palmán az utolsó kitörés pontosan 40 éve volt, így a térség nagy ismerője szerint a következő évtizedekben minden bizonnyal látnunk kell egy újat!
De most az a fő kérdés, hogy lesz-e újabb vulkáni kitörés El Hierro szigetén! Amint azt az előbbiekben írtam, a jelen adatok alapján nem lehet biztosan megmondani. Egy azonban biztos, amit fontos tudni. A 15-22 km-es hipocentrumok nem jelentik azt, hogy még messze lehet egy újabb kitörés. A bazaltos magma innen akár 24 óra alatt a felszínre tud törni úgy, hogy közben semmi klasszikus jelet nem ad (pl. folyamatosan sekélyebb rengéseket regisztrálnak). El Hierro szigetén 3 jelentős rift zóna van, azaz szerkezetileg gyenge övezet, ami kedvez a magma gyors feláramlására. Október 10-én a bazaltos kőzetolvadék már megtalált egy ilyen zónát és ennek lehet jó esélye északon is. Érdemes tehát továbbra is figyelni mit mutatnak a jelek (amik rendelkezésre állnak)!
Hopps, éppen most jött egy hír! Nos, a polgári védelem és a PEVOLCA ma délutáni helyzetértékelése szerint a földrengések erősödése - Juan Manuel Santana szavai szerint - nem jelent különösebb veszélyt a lakosságra. Véleményük szerint a földrengések tektonikai eredetűek, amelyek a sziget déli részén zajló vulkáni működés utáni mélyszerkezeti átrendeződésből ered. A bizottság mindezt arra alapozza, hogy nincsenek más, magma felnyomulásra utaló jelek, mint például felszínemelkedés. Ehhez hozzáfűzni valóm csupán annyi: (1) remélem Santana úr nem kerül majd hasonló helyzetbe, mint az olasz szeizmológusok! Én azért óvatosabban fogalmaznék napi öt 3-as magnitúdónál erősebb rengés után... Szerintem a készültség fontos! (2) remélhetőleg a bizottság szakemberei kezében valóban a teljes és valódi adatsor van, azaz ők tényleg tudják a deformáció adatokat... (érdekes módon, ugyanezen a portálon jelent meg korábban egy ezzel ellentétes hír a Cadizi egyetem szakembereire való hivatkozással...)
Végül, mi történt eddig? A Tűzhányó blog folyamatosan beszámolt a hírekről, a jövő héten október 23-i zárással pedig az Élet és Tudományban is olvasható lesz az események összefoglalója! Keresse a következő számot az újságos standokon!

Best Blogger Tips

2011. október 29., szombat

Izlandi útibeszámoló

El Hierro mellett természetesen továbbra is figyelünk az izlandi tűzhányókra: a Hekla és a Katla elvileg bármikor kitörhet úgy, hogy nem ad sok előjelet, legfeljebb annyit, mint a Grimsvötn idén tavasszal. A Katla már nyár óta nyugtalan, időszakonként kisebb-nagyobb földrengésrajok pattannak ki alóla, nyáron egy kisebb kitörése is volt. Az elmúlt napokban egy újabb rengésrajt lehetett megfigyelni a vulkánon:

Földrengésraj a Katlán, köztük két 3-as magnitúdónál nagyobb rengéssel! Forrás: IMO


Nemsokára (napok, hetek, hónapok múlva...) valószínűleg a hírek élére törhet a Katla, aminek 1918-ban volt utolsó nagy kitörése és a hosszú csendes időszak vészjósló... a következő vélhetően heves robbanásos kitörés lehet, akár VEI=5 nagyságú.

A következőkben egy kedves olvasónk osztja meg friss élményeit. Dr. Várhelyi Levente nemrég Izlandon járt és erről az útról ad rövid, képes összefoglalást kifejezetten a Tűzhányó blog olvasói számára. Köszönjük!

Vihar utáni és előtti csend

Izlandot már a honfoglaló norvég vikingek is a titkok és talányok földjének tartották. Ez nemcsak a hiedelmek szerint itt tanyázó trollok, elfek és egyéb misztikus lények vonatkozásában van így, hanem földtani értelemben is sok jelenség ad okot a találgatásra.
A múlt héten nyílt lehetőség arra, hogy bejárjuk az egyik legutóbbi és a talán soron következő kitörés színhelyét, az Eyjafjall és a Katla vulkánok vidékét. Előbbi tavalyi kitörése során két alkalommal is szerencsém volt jelen lenni, így alkalmam nyílt összehasonlítani a kitörés előtti, közbeni és után állapotokat.
Elsőként az Eyjafjallajökull lehetőség szerinti megközelítése volt a célunk. Eredetileg Þórsmörk felől szerettünk volna a Fimmvörðuháls vidékére felkapaszkodni, de a Markarfljót és a Krossá folyók igen magas vízállása miatt be sem jutottunk a menedékházig. A gleccserre így északnyugat felől a Skerin útvonal mentén jutottunk fel. A tetőkráter régiójához a Goðasteinnt elhagyva vezet az út de itt már nem lehetett továbbjutni. A gleccserjég felülete az olvadást követő ismételt ráfagyás miatt járhatatlannak bizonyult, így nem sokkal a tető alatt, még a közeledő napnyugta előtt vissza kellett fordulni. A hegyen minden csendes, csak a helyenként látható frissen hullott vulkáni hamu utal a másfél évvel ezelőtti kitörésre. A hamu termékenyítő hatásának köszönhetően az alacsonyabban fekvő területeken az éjszakai fagyok ellenére még mindig dús növényzet zöldell. Odafentről azonban kitűnő kilátás nyílt a Tindafjallajökull és Torfajökull vulkánokra valamint a Heklára, amely épp téli álmát alussza. Ahogyan azonban a tűzhányó szokásait ismerjük, gyanítható, hogy 2000 után ismét hamarosan ébredezni kezd.

Az Eyjafjallajökull és a Hekla 2011 október elején. Fotók: Várhelyi Levente


Utunk következő állomása egy napnyi esőszünet után maga Katla volt, melyről izgalmas hírek érkeznek mostanság: erősödő szeizmikus aktivitás hónapok óta. Sőt, júliusban egy kisebb jökulhlaup, azaz gleccseráradás indult a hegy alól, melyet több szakember egy kis erejű gleccser alatti aktivitás következményének tart. Az izgalmak indulásunk előtt egy nappal tovább fokozódtak, hiszen egy nagyobb rengéssorozat indult a vulkáni kaldera mélyén. A Mýrdalssandur síkon kelet-nyugati irányban haladva és a Múlakvísl folyón átkelve vettük az útirányt a Mýrdalsjökull irányába. E folyón várják egy jövőbeni kitörés kapcsán az olvadékvíz nagy részének érkezését. Júliusban is ez történt, a képen láthatók az elsodort régi híd roncsai. Új, végleges hidat nem építettek, mert mindenki biztos abban, hogy a kitörés nem sokáig várat magára. Az emberek országszerte sokat beszélnek róla, a tudósok mérési adatokra, a farmerek évszázados tapasztalataikra alapozzák jóslataikat. Mindenki nagyon komolyan veszi a fenyegetést, tudván, hogy a tavalyi kitörés csak lágy fuvallat lehet egy esetleges Katla-kitöréshez képest (a Boszorkány legutóbb 1918-ban hallatott magáról). Modelleket és forgatókönyveket dolgoztak ki a kitörés következményeinek mérséklésére és rendszeres polgári védelmi gyakorlatokat tartanak a potenciálisan veszélyeztetett településeken. Meghatározták a lehetséges jökulhlaup útvonalakat és az útba eső farmokat figyelmeztették a veszélyre. Az izlandiak figyelmét persze nem kell külön felhívni egy esetleges kitörés veszélyeire, hiszen ők 1300 éve a vulkánok közelében élnek. Otthon mindenki a keze ügyében tart egy gondosan összekészített hátizsákot, amelyben a legszükségesebb holmikat viszi magával egy esetleges katasztrófahelyzetben.

A Katla és a Múlakvísl folyón nyáron elsodort híd 2011 október elején. Fotók: Várhelyi Levente


A Mýrdalsjökull többek között dél felől a Höfðabrekka felé vezető úton közelíthető meg. Kerlingardalsheiði vidékét elhagyva Hvolhöfuð mellett található az ösvény, amely a Barð hegyre (463 m) vezet, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Katla vulkánnra, kelet felé pedig a Laki-hasadék irányába. Ottjártunkkor minden csendes volt, csak a szél sivítását lehetet hallani a hegy felől...
A szeizmográfok érkékelőit azonban nemcsak a Katla tartja mozgásban. A Reykjanes-félsziget tövében, az 1. Számú főút oldalában Hveragerði geotermális mezői alatt reng a föld folyamatosan, immár hetek óta. Önmagában nem túl izgalmas hír ez egy szeizmikusan mindig is aktív területen, de a rengések gyakorisága és erőssége egyaránt emelkedő tendenciát mutat. Nem tudni, hogy ezzel összefügg-e, hogy egy hónapja egy több, mint egy méter széles hasadék nyílt meg a közeli Þingvellirben, az izlandiak történelmi helyén, ott, ahol az ösvény indul a Törvényszikla, a Lögberg felé. A balesetveszély miatt a völgy egy része még mindig le is van zárva a látogatók elől.
A másik érdekes esemény a Reykjanes-félszigeten, hogy Krýsuvík geotermális mezején is egyre forróbb a talaj az ember lába alatt. Az ezév májusában tapasztaltakkal összehasonlítva látható, hogy a felszíni vizek csaknem mindegyike állandó forrásban van és a kigőzölgések intenzitása is jóval erősebb. A hegy oldalában pedig egy teljesen új kürtő nyílt, melyen át a gőzoszlop több, mint 100 m magasra tör.
Odalent, a föld alatt tehát minden mozgásban van, a csúcsokon azonban már/egyelőre vihar utáni és előtti csend honol.

Best Blogger Tips

2011. október 27., csütörtök

El Hierro: pro és kontra 

Frissítés: Szabolcs 2011. 11. 10. 17:07
A napokban kiderült, hogy az Earthquake-report által hivatkozott Raymond Matabosh nincs a helyszínen, így minden rá hivatkozott hír csak kitaláció... A blogból mégsem töröljük ezeket a megjegyzéseket, mert azt nem tartom szerencsésnek, hogy utólag másítjuk meg a leírtakat. Ez is az élet része sajnos és tudnunk kell róla... Mi is igyekszünk ebből tanulni és a hírek forrását jobban szűrni (már amennyire lehet). Fontos elvnek tartom, hogy továbbra is hivatkozással közöljük azokat a híreket, amelyeket valahonnan átveszünk és ettől igyekszünk elválasztani saját véleményeinket.

Frissítés: Szabolcs 2011. 10. 29. 17:07
...és akkor itt is látható most már a 3D terepmodell video:

3D terepmodell az El Hierro szigetétől délre azonosított új tűzhányóról. Forrás: Instituto Español de Oceanografía, cienciagob a YouTube-on



Frissítés: Balázs 2011. 10. 28. 12:49
Úgy tűnik Szabolcs szavai valahogy eljutottak az El Hierro kitörést vizsgáló kutatók fülébe. Ma ugyanis a Spanyol Tudomány és Innováció Minisztérium honlapján újabb képeket és egy videót adtak közre a Ramon Margalef kutatóhajó tengerfenék-domborzati vizsgálatának eredményeiről. Ráadásul egy 1998-as képet is közöltek a területről, így arra is lehetőség nyílik, hogy megfigyeljük milyen változásokat okozott a tengeraljzat morfológiájában a jelen kitörés (forrás). A képek közepén látható, hogy az 1998-as térképezéskor kimutatott tenger alatti völgyben (Valle Submarino) alakult ki az új vulkáni kúp (Nuevo Volcán), a kitörés során lávaöntés is zajlott, amit a vulkáni kúp lábánál lévő lávanyelv (Lengua de lava) jelez.

19982011

Digitális terepmodellek perspektivikus nézetben El Hierro sziget déli oldalának tengeralatti domborzatáról. Forrás: Tudomány és Innováció Minisztériuma (Spanyolország).

  • Megjegyzés Szabolcs, 13:49

    Na nem, nem gondolom, hogy ilyen hatásom lenne... Egyébként az idézett cikk a Spanyol Tudományos és Innovációs Minisztérium honlapján megjelent közleményen alapul, ahol egy 3D terepmodell felvétel (balra az első gomb) is látszik az új tűzhányóról. Még azért jó lenne legalább 2 adat, hogy minden kétség eloszoljon: (1) a pontos hely, földrajzi koordinátákkal, vízmélység; (2) valós felvétel, esetleg film.
    Emellett, jó lenne tudni azt is, hogy vajon csak egy kitörési központ volt vagy több is (amiről szóltak a hírek)? Az új vulkán alakja persze izgalmas és érdekes, ami bőven adhat gondolkodni valót a vulkanológusoknak: Például: hogyan alakult ki a széles és nagyon mély kráter? Egy ilyen mély kráter lávafolyással bajosan keletkezik, ehhez heves robbanásos kitörés kell...


Bejegyzés: Szabolcs

Nem könnyű terület a tudomány! Bár sokan azt gondolják, hogy egyszerű a munka, mert a megfigyelések egyértelmű következtetésekhez vezetnek és a szakemberek azért vannak, hogy ezt megtegyék és a következtetésekről, mint kész tényekről adjanak számot. A helyzet azonban az, hogy bár a megfigyelések és adatok sok esetben széles körben elfogadottak, mégis nagyon különböző értelmezésekhez, modellekhez vezetnek. Ez így van rendjén, a szakemberek különböző véleményei nem jelentik azt, hogy nem értenek hozzá, hanem csupán azt, hogy egy adott jelet, adatot másképpen értelmeznek (van akinek például a presszó kávé egy ihatatlan lötty, másnak pedig egy kihagyhatatlan élmény). Amennyiben ezeknek megvan a logikai felépítése, addig rendjén van, a tudományos vita nélkülözhetetlen a jobb megismeréshez vezető úton. Kellenek tehát jó adatok és ezekre épülhetnek következtetések. A helyzet akkor válik élessé, ha a következtetéseknek társadalmi hatásai is vannak, például kitelepítés, időben jövő vagy rossz riasztás stb.
Az El Hierro szigete körül zajló események sok-sok vitára adtak már eddig is okot, amelykről részben mi is beszámoltunk: "Itt a vulkán, hol a vulkán?" - lehetne ez is a mottója ennek a történetnek. Pro és kontra érkeznek a hírek, hogy pl. a tenger felszínére érkező kőzetdarabok vajon az új vulkáni működésből származnak vagy régebbi kőzetdarabok, zajlik-e vulkánkitörés vagy nem? Ez mindaddig tűnhet egy pusztán szakmai kérdésnek, amíg ennek nincs súlyos következményei pl. La Restinga lakóira.
Néhány napja arról adtunk hírt, hogy végre megvan a vulkán! Ennek a hírnek mindenki nagyon örült, mert úgy tűnt, hogy akkor végre valami tisztázódott, egy kérdés végére pont került. Persze, szokásomhoz híven azért egy kicsit berzenkedtem, hogy rendben, de miért nem látunk képeket, videót a vulkánkitörésről? Balázzsal részletekbe menve gondolkodtunk azon, hogy vajon a közölt kép (ne feledkezzünk meg arról, hogy ez nem fénykép, ez egy mérési adatokból összeállított modellkép!!!) valóban egy új vulkánt jelent? Nem lehet, hogy ez már ott volt előtte is? És akkor tessék: az Eartquake-report portál, amelynek munkatársai az elejétől kezdve követik az El Hierro eseményeket és helyi informátorokra is támaszkodnak, ma délután egy hosszú ideje a Kanári-szigeteken dolgozó, részben Tazieff nyomdokain haladó amatőr vulkánfigyelő megjegyzését adta közre. Raymond Matabosh szintén követi az eseményeket és megfigyeléseit a C4N portálon adja folyamatosan közre. Matabosh azt állítja, hogy a Ramon Margalef nem egy új vulkánt körvonalazott, hanem egy idősebb víz alatti vulkáni hegyet mutatott be. Íme, egy bejegyzésének ábrája, ami szeptember 29-én írt, azaz jóval a vulkáni működés előtt:


Az ábrán két vízalatti vulkán is jelölve van, azon a területen, ahol a mostani kitörés is zajlik...

Adatok és értelmezés! Az utóbbi vitája csak azon alapulhat, hogy vannak megbízható adatok - ami most nincs, mert: (1) nem tudjuk a Ramon Margalef által azonosított vulkáni hegy földrajzi koordinátáit; (2) nem tudjuk, hogy milyen a kitörés előtti víz alatti topográfia, ott hol voltak víz alatti vulkáni hegyek; (3) nincs fényképfelvétel a kitörésről; (4) nincs (?) mintavétel az "új" vulkánról (azt már nem is tudom hovatenni, hogy a kutatóhajó, most miért az El Golfo vizein dolgozik...)

Sok-sok megválaszolatlan kérdés, ami alapján már az egyik kedves olvasónk megjegyezte, hogy valami határnak lennie kell a vitában, meddig mehetünk mi is el? Valóban, sokat gondolkodtam, hogy ezeket az információkat megjelenítsem-e, jó-e az ha egy zavaros kép kerül az olvasók elé, jó-e ez a tudománynak, jó-e a vulkanológiának? Azonban, úgy gondolom, hogy a tisztánlátáshoz szükséges! Talán kitűnik az, hogy mi a tudományos gondolkodás alapja és mennyire nehéz az, ha kivagyunk szolgáltatva a médián keresztül jövő információknak és az alapján igyekszünk döntéseket hozni. Tudósként ezért keressük mindig a következtetés mögött álló adatokat. Remélem az előbbiek miatt senkinek nem megy el a kedve tovább követni az eseményeket, nem veszik el a hitele a tudománynak, a vulkanológiának, remélem inkább a kritikus gondolkodásra mutat rá. Bár, biztos vitára is serkent az írás, majd meglátjuk...

Adatok... ha már a pro és kontra kérdés körül járunk, nem maradhat el egy másik felmerülő vitás értelmezés: mit jelentenek az elmúlt napok földrengései? Itt az adatok nagyjából világosak, az IGN folyamatosan közli a részletes és a szűrt rengésadatokat is. Kérdés ezek mit jelentenek - és persze ennek mi a következménye? Juan Carlos Carracedo, a térség geológiájának, véleményem szerint, egyik legavatottabb ismerője az ABC.es-nek nyilatkozva azt fejtette ki, hogy ezek a rengések nem egy újabb vulkáni kitörés előhírnökei (bár teljesen nem lehet kizárni), hanem inkább a földkéregben zajló, a korábbi magmás tevékenység utáni átrendeződés eredménye lehet. Azt gondolom, hogy megfontolandó vélemény, egy lehetőség ez is, azonban kérdés, hogy akkor a rengések, miért a földköpenyben indultak, miért tapasztaljuk, hogy lassan felfelé mozognak a hipocentrumok és legfőképpen, miért egy teljesen új területen jelentkeznek? Úgy gondolom, tehát, hogy legalább annyi esélye van (és én inkább emellett vagyok), hogy a rengéseket újabb magmaadag felnyomulása okozhatja. A lényeges ebben az, hogy mi a következtetés a lakosság számára? Véleményem szerint ez egyértelmű: tájékoztatás, felkészülés arra, hogy az események kimenetelében egyelőre benne lehet egy újabb vulkáni kitörés is és addig, aminek erre csak egy kis esély is van, addig nem lehet hátradőlni a fotelben.

Best Blogger Tips

2011. október 25., kedd

El Hierro frissítés: Megtalálták az új tűzhányót

Frissítés (Szabolcs, 2011.10.26, 10:40)

Az egyik vulkán tehát megvan, de lesz-e újabb? És ha lesz, akkor mennyi esély van arra, hogy a szárazföldön fogja, hasonló színpompás lávaszökőkút előadással ünnepelni a La Palma szigetén pontosan ma 40 éve elkezdődött Teneguia kitörést? Egyelőre a következő megfigyeléseket lehet tenni: (1) az elmúlt napok földrengéseinek száma bár nem kimagaslóan nagy (25-64) többségük viszonylag erős (M>2, sőt nemrég volt egy 3,1 magnitúdójú rengés is!); (2) úgy látom, hogy ha csak egy kicsit is, de mintha egyre inkább sekélyebb mélységből pattannának ki a rengések - 17-22 km a korábbi 22-25 km helyett. (3) a rengések epicentruma jellemzően a sziget északi öblében, az El Golfo öbölben van.
Az El Golfo a sziget legfiatalabb sebhelye, valamikor 20-30 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor 150-180 köbkilométer térfogatú kőzetanyag zúdult a tengerbe, ez mintegy 60-szorosa annak, ami a Mt. St. Helens 1980. május 8-i kitörése során lezúdult a vulkánról! A hatalmas lejtőcsuszamlásnak további lényeges következményei is lehetnek. A szigetről óriási tömegű anyag vált le, és ezzel csökkent a mélyben lévő kőzetekre ható nyomás. Manconi és munkatársainak Geology c. folyóiratban publikált modellszámításai szerint az El Golfo lejtőcsuszamlása után a földköpenyben, azaz körülbelül 20-30 kilométer mélységben több mint 1 megapascal mértékben csökkent a nyomás, ami a légköri nyomás tízszerese. Ez a nyomásváltozás jelentős mértékben hatást gyakorolt a sziget alatti magmás rendszerre. A földkéregben lévő kőzetolvadékok könnyebben a felszínre juthattak, másrészt elősegítette a földköpeny kőzetének olvadását is. Az El Golfo lejtőcsuszamlás óta sokkal inkább a földkéregben kevesebb ideig megakadó bazaltos magmák törtek a felszínre, vagyis gyorsabban, mint korábban. Az alábbi ábrán az látható, hogy az El Golfo lejtőcsuszamlás után (Post-EGL) a kitörési központok nagy része a karéjos sziklafalak által körülvett visszamaradt sebhely területére koncentrálódnak. Azaz, egyáltalán nem lenne meglepő, mi több váratlan, ha egy újabb vulkáni epizód itt játszódna le!...

Vulkáni kitörési központok elhelyezkedése El Hierro szigetén A fekete és fehér körök jelzik az El Golfo lejtőcsuszamlás után keletkezett vulkáni központokat. Forrás: Manconi és munkatársainak tanulmánya a geology c. folyóiratban


Végül, a Teneguia kitörésének 40. évfordulójára álljon itt néhány egykori kép:

Teneguia kitörés 1971 október 26 - november 18. Forrás: El Blog de Forestman



A Teneguia vulkáni kúp mostani képe. Forrás: niels.breve Flickr



Eredeti bejegyzés (Balázs)

A Tudományért és Innovációért Felelős Minisztérium (ti. arrafelé ilyen is van) közzétette az első eredményeket (spanyol nyelvű jelentés) a Ramón Margalef kutatóhajó vizsgálataiból. A Juan Acosta és Francisco Sanchez által vezetett kutatócsoport megtalálta a kitörés helyszínét, továbbá kimutatta, hogy jelenleg is intenzív gáz- és fluidum-emisszió zajlik a területen. A tengerfenék domborzatának vizsgálata alapján a kitörés során egy 100 m magas, az alapjánál 700 m átmérőjű lapos vulkáni kúp képződött, amelynek krátere 120 m széles. Az újonnan képződött vulkán alapja 300 méteres vízmélységben húzódik.


Bal oldalon: Tengerfenék domborzatot ábrázoló térkép. Jobb oldalon: A magas frekvencián végzett visszhangszondázás eredményeképpen kirajzolódik a tengerfenék és a jelenleg is zajló erőteljes gáz- és fluidum-emisszió. Eredeti képek: itt.

Best Blogger Tips

Az Etna meglepetésszerű 17. paroxizmusa

Iker lávaszökőkút az Etnán. A 17. paroximális kitörési esemény (2011. 10. 23.). Fotó: Rocco Parisi

A szicíliai Etna október 8-i kitörése (16. paroxizmus) után az Új Délkeleti Kráter elcsendesült (ahogy azt már a korábbi paroximális kitörések után megszokhattuk). 10 nappal később (az előző két hónapban kb. ennyi idő telt el két paroxizmus között) már mindenki izgatottan várta az újabb kitörést, ám a tűzhányó továbbra sem mozdult meg. Már az Etnán dolgozó vulkanológus szakemberek is azt latolgatták, hogy talán véget ért a tűzhányón ezeknek a szemet gyönyörködtető kitöréseknek a sorozata. További 5 nap telt el, és még mindig semmi...Boris Behncke vulkanológus szerint október 23-án egész nap nem adta jelét a vulkán, hogy egy újabb paroximális kitörés közeledik. Aztán este (17:13 GMT, ottani helyi idő szerint 19:13-kor) hirtelen gyenge robbanásos kitörések kezdődtek, majd kb. 20 perccel később izzást és hőmérsékleti anomáliát vettek észre a tűzhányó csúcsrégiójára kihelyezett különböző kamerákon - olvasható a Cataniai Obszervatórium honlapján közzétett részletes jelentésben. Továbbá, megnövekedett a vulkáni tremor amplitúdója is, illetve a tremor forrása az Új Délkeleti Kráter irányába mozgott, és egyre sekélyebb mélységbe került. 17:40-től (GMT) a robbanásos kitörések intenzitása gyorsan nőtt, és nem sokkal később az Új Délkeleti Krátert teljesen kitöltötte a láva, mely a keleti kráterperemen túlcsordulva egy lávafolyást hozott létre, ami lassan terjedt a Valle del Bove völgy irányába. Az egyre intenzívebb stromboli-típusú robbanásokat folyamatos lávaszökőkút-kitörés váltotta fel (a lávaszökőkutak pár tíz méter magasra csaptak fel a kráterperem fölé). Ezután egy kürtő nyílt fel az Új Délkeleti Kráter kúpjának délkeleti oldalában, melyből egy másik lávaszökőkút tört fel, ennek következtében jelentősen megnőtt a láva effúziós ráta. Kb. fél órával később a lávaszökőkutak jóval magasabbra emelkedtek, már 300 m-es magasságot értek el a kráter felett. Ezután egy újabb kürtő lépett működésbe az Új Délkeleti Kráteren belül, a robbanásos kitörések során kirepített tefra nagy része a kúp keleti lejtőjén halmozódott fel. Kb. egy óra múlva jelentősen csökkent a vulkáni működés intenzitása, a lávaszökőkutak helyett már csak stromboli-típusú robbanások történtek, majd 21:15-re (GMT) teljesen elcsendesedett a tűzhányó. A lávafolyás viszont még majdnem másfél órán keresztül ömlött a Valle del Bove völgy nyugati oldalán.


Az Etna 2011. október 23-i (idei 17.) paroximális kitörése. A videót készítette Marco Restivo

A krátertől keletre-délkeletre található településeken (Zafferana Etnea, Santa Venerina, Dagala del Re, Milo, Giarre, Riposto) jelentős volt a hamu- és lapillihullás (lapilli=2-64 mm nagyságú piroklaszt, amit a tűzhányók robbanásos vulkáni kitörések során repítenek a levegőbe), melyet sok, esernyővel felszerelkezett lakos is figyelemmel kísért. A mostani paroxizmus több szempontból is eltért az eddigiektől: a vulkáni működés "bevezetése" jóval rövidebb volt, a lávaszökőkút-kitörések több mint 90 percig tartottak, melyeket követően lassan, fokozatosan gyengült a vulkáni működés, ellentétben az eddigi paroximális eseményekkel, melyek nem ilyen hirtelen vették kezdetüket, rövidebb ideig tartottak, és inkább hirtelen fejeződtek be.
Tehát 15 nap nyugalom után végre bekövetkezett az Etna várva várt 17. paroxizmusa, úgy tűnik, hogy a paroximális kitörések ritmusa megváltozik (lehet, hogy mostantól ritkábbak lesznek az ilyen események), amire korábban már többször is volt példa (a kitörések közötti időintervallum hol hosszabb, hol rövidebb lett).
További sok kép és videó tekinthető meg a kitörésről!

Best Blogger Tips

2011. október 23., vasárnap

Etna paroximális kitörés: idén a 17-dik!

Miközben El Hierro térségében egyre gyakrabban pattannak ki földrengések, az Etna ismét elbűvöli a vulkánok szerelmeseit: MOST zajlik az idei 17-dik paroximális kitörés, érdemes a webkamerákat figyelni és követni élőben az eseményeket:

Etna: lávaszökőkút, idén 17-szer. Forrás: Radio Studio 7 webkamera


...és remek hőkamera felvételek a lávaszökőkútról:

A lávaszökút kitörések hőkamera képeken. Forrás: INGV Catania hőkamera


...és a kanyargó lávafolyás az Új Délkeleti krátertől:

kanyargó lávafolyás az Új Délkeleti kráterből. Forrás: Radio Studio 7 webkamera



Jó szórakozást!

Best Blogger Tips

2011. október 20., csütörtök

West Mata: fantasztikus felvételek, fantasztikus megfigyelések!

Pontosan tegnap mutattunk be a Szamoa-szigetek közelében található West Mata vízalatti vulkán kitöréséről felvételeket. Nem telt el 24 óra, és most még többet tudunk már erről a különleges vulkáni működésről! Joseph A. Resing és munkatársainak most jelent meg tanulmánya a rangos Nature Geoscience folyóiratban, amelyben fantasztikus új tudományos eredményeket tesznek közre.
A ritka megfigyelés lényege, hogy nem mást látunk, mint egy szubdukciós (kőzetlemez-alábukás) zónában hogy születik meg egy esetleges későbbi vulkáni sziget alapja, hogyan indul meg a szubdukcióhoz kapcsolódó vulkáni működés! A West Mata vulkán a Lau-medence északkeleti részén található, a Tonga szubdukciós ív északi végén, kb. 200 km-re délnyugatra Szamoa szigetétől:

A West Mata víz alatti vulkán elhelyezkedése. Forrás: Wikipedia


A tűzhányót 2008 novemberében fedezte fel az NSF-NOAA (NSF=National Science Foundation, NOAA=National Oceanic and Atmospheric Administration) expedíciója. 2009-ben újra ellátogatott a kutatócsapat a helyszínre, ahol ritka pillanatokat örökítettek meg: robbanásos vulkáni működést mintegy 1200 méter mélyen! Ilyet még senki nem látott, nem gondolta senki, hogy végbemehet! Ilyen mélységben már akkora a víznyomás, hogy a felszínre kerülő magma nem tud szétrobbanni, hanem ehelyett párnaláva formájában kerül a felszínre. Ennek a különleges eseménynek az oka, a kutatócsapat mostani tanulmányában is megjelent értelmezés szerint az lehet, hogy az alábukó Pacifikus-kőzetlemezből sekély mélységben nagy mennyiségű víz, szén-dioxid és kén-dioxid szabadult fel, és a kialakuló magma ennek következtében illókban jelentős mértékben feldúsult. A felszín közelébe érkező, gázokban gazdag kőzetolvadék belső nyomása így olyan hihetetlen nagy lehetett, hogy ez a víznyomást is legyőzte, és szétrobbantotta a kőzetolvadékot. Hogyan? Nézzük és csodáljuk a vulkáni működés víz alatti erejét az alábbi filmfelvételen:


Robbanásos vulkáni kitörés 1200 méter víz alatti mélységben: lávabuborékok keletkezése és szétpattanása. Forrás: NFS és NOAA


A kitörés során mintegy fél-másfél méter átmérőjű "lávabuborékok" robbantak ki a Hadesnek keresztelt kürtőből, aztán lávacafatok darabjaira hullottak.
A vulkáni működés különlegessége mellett a másik izgalmas felfedezés magának a vulkáni kőzetnek az összetétele volt. A kőzet úgynevezett boninit, egy nagy szilícium-dioxid (57-60t% SiO2) tartalmú, de ugyanakkor nagy MgO-tartalmú (8-15t%) ritka vulkáni kőzet, amelynek képződését még sehol nem figyelték meg. Honnan ez a furcsa kémiai összetétel (az SiO2-tartalom andezit jellegű, ugyanakkor a magas MgO-tartalom a bazaltokra jellemző)? Ez a magma keletkezésének körülményeire vezethető vissza. A boninites magma olyan földköpeny anyag részleges (igen nagy mértékű) megolvadása során alakul ki, ami normál esetben nem olvadna meg, mert már több alkalommal átesett olvadáson, és a magmaképződésben szerepet játszó komponensek már távoztak belőle. Ezt a kőzetet harzburgitnak nevezzük. A harzburgit jóval nagyobb hőmérsékleten olvad meg, mint a földköpeny uralkodó kőzete, a lherzolit. Olyan hőmérsékleten, ami nem jellemzi a földköpenyt. De segít a víz! A szubdukciós övezetek bizonyos területein (általában ott, ahol megkezdődik az alábukás folyamata) az alábukó kőzetlemezből nagyon nagy mennyiségben szabadulnak fel az óceáni kőzetburokban csapdázódott illók, mint például a víz, szén-dioxid és kén-dioxid. Ezek az anyagok átjárva a harzburgit kőzetet csökkentik annak olvadáspontját, és ezzel alkalmassá teszik, hogy magma képződhessen. Ez történik itt a Lau-medence területén is. A Tonga-ív északi vége egy jelentős kanyarulatot ír le, ami törést idéz elő az alábukó, fiatal és ezért viszonylag magas hőmérsékletű és illókban gazdag kőzetlemezben. Ez pedig kedvező helyzetet teremt boninites magma kialakulására!
Fantasztikus új tudományos megfigyelések, remek eredmények!

Best Blogger Tips

2011. október 19., szerda

El Hierro: elképesztő hírek

Frissítés: Balázs 2011. 10. 19. 21:50

Az AVCAN közzétett néhány közeli fotót a tengerfelszínen úszó kőzetdarabokról. Ezek a kőzetek nem hasonlítanak a korábban már említett Serreta kitöréskor megfigyelt lávalufikra, kevésbé hólyagosak és a lávalufi belsejét fehér könnyen széteső anyag tölti. ki Az viszont egyértelműen látszik, hogy a kőzetek fekete kérgét hirtelen megdermedt hólyagos, bazaltos magma alkotja, míg a belső fehér rész valószínűleg a lávalufiban a kigázosodás során kicsapódott karbonátásványok lehetnek (videó 5:30-6:15 között). A fekete bazaltos kéreg vélhetően a mostani kitörés magmáját képviseli, amit az támaszthat alá, hogy a felszínre bukkanó kőzetekből még jó ideig fehér színű gáz áramlott ki miközben a vízfelszínen lebegtek. Ezek után értetlenül állok a Szabolcs által is hivatkozott La Provoncia cikk előtt, miszerint nem mutattak ki bazaltot a vizsgált mintákban a kutatók.

Minta az EL Hierro kitörés során (október 14-én) a vízfelszínen észlelt kőzetekből. Forrás: AVCAN

Bejegyzés: Szabolcs

A mai nap elképesztő hírek jelentek meg az El Hierro déli partjai előtt zajló vulkáni működésről! Van-e, volt-e vulkáni működés? Van erre bizonyíték? Újra ott vagyunk ahol kb. 1 hete!
A La Provincia ma reggel arról adott hírt, hogy a hétvégén megfigyelt vulkáni kőzetdarabok a tengerfelszínen nem a vulkáni működésből származnak, azaz nem a víz alatti felszínre került magmát képviselik! Az előzetes vizsgálatok alapján a kőzetek nem bazaltok, hanem a tenger alatti felszín idősebb kőzetanyagai, amit a repedésekből kiáramló gázok hajtottak fel. Külső részük valóban fekete, belül azonban fehérek és rendkívül törékenyek. Szakértőkre hivatkozva a lap arról ír, hogy a fekete külső rész hőhatás következtében alakult ki. Íme az AVCAN által közölt képek a kérdéses kőzetekről:

Az El Hierro déli partjai előtt a tengervíz felszínére került kőzetdarabok. Forrás: AVCAN Facebook


A képen látható darabok kinézete valóban a leírtakat tükrözik, azonban számos kérdés merül fel:
1) ha ezek a tenger alatti felszín felszakított kőzetdarabjai, akkor hogyan kerültek a vízfelszínre? Mitől váltak hirtelen könnyebbé a tengervíznél?
2) Miért tört ki belőlük gáz, ahogy azt számos kép mutatta , mint ez a korábban Tomi által betett kép is :

Az El Hierro déli partjai előtt a tengervíz felszínére került kőzetdarabok. Kép IGN


3) Víz alatti körülmények között, hogyan alakulhat ki ilyen "kőzetégési" folyamat?
4) Ki vizsgálta meg ezeket a kőzetdarabokat, mi a fehér és fekete rész pontos kémiai összetétele, milyen a mikroszkópos képük, milyen ásvány van bennük? Hány mintát vettek a tengerből, mindegyik ugyanolyan volt? Ki vette őket? A tudományos adatközléshez ezek elengedhetetlen információ!

Volt-e, van-e vulkáni működés, van-e erre közvetlen megfigyelés, bizonyíték - ismét ezek a kérdések merülnek fel, őrületbe kergetve elsősorban La Restigna lakóit, akik már nagyon vissza szeretnének térni otthonukba!
Többen azt várják, na majd a Ramon Margalef fedélzetén érkező ROV (=Remotely operated underwater vehicle, azaz távirányítású vízalatti jármű) szolgáltat majd biztos adatokat! Ezek a műszerek alkalmasak közvetlen mérések elvégzésére, kamerájukon keresztül filmfelvételeket adnak a mélyben lejátszódó folyamatokról. Az NSF-NOAA által működtetett Jason ROV például így mutatott egy tengeralatti kitörést:


A Jason ROV által felvett víz alatti kitörés 2009-ben (West Mata vulkán, Samoa szigetek). Forrás: NFS és NOAA



Elvileg ezt kellene látnunk El Hierro közelében, DE ITT NINCS ERRŐL KÉP! És valószínűleg nem is lesz! Merthogy, Európa egyik legjobban felszerelt óceánkutató hajója csak tegnap késő este indult el Vigoból, péntek előtt nem ér a helyszínre! Ha pedig odaér, akkor - szintén a La Provincia híre szerint - a fedélzetén lévő Liropus 2000 ROV nem használható a feltételezhető vulkáni központ közelében. Nem bírja a magas hőmérsékletet és a savas vizet!...

Mit lehet ehhez hirtelen hozzátenni? Jelenleg zajlik egy víz alatti esemény (minden bizonnyal vulkánkitörés), a tudomány jelenlegi technikai felszereltsége lehetővé tenné, hogy (1) fontos tudományos adatokat lehessen gyűjteni egy víz alatti kitörés lefolyásáról, körülményeiről; (2) bizonyítani lehessen, hogy mi zajlik a víz alatt és ez alapján meghozni a szükséges intézkedéseket! Nos?...

Best Blogger Tips