2017. szeptember 27., szerda

Agung, Bali: vulkáni csiki-csuki, pszichológiai dráma

A vulkanológia egy nagy kihívása, hogy minél pontosabban előre tudjon jelezni egy potenciális veszéllyel járó vulkáni kitörést. Az elmúlt napokban drámai helyzet alakult ki két szigeten is: a Vanuatu szigetcsoporthoz tartozó Ambae szigeten már zajlik hamuhullással járó vulkáni működés, aminek következtében a sziget lakosságának több mint felét (több mint 6000 embert) kellett kitelepíteni, ami egyre nagyobb próbatételt jelent. Ezzel egy időben az indonéziai Bali szigetén már több mint 40 ezer embert telepítettek ki, pedig még nem zajlik vulkánkitörés.

A 3031 méter magas Agung vulkán látszólag még nyugodt, de a mélyből jövő jelek nyugtalanságra adnak okot(Fotó: Sky News)


A vulkánkitörés előrejelzés lényege, hogy a felszín felé törő magma jeleit észlelni lehessen és amennyiben a jelek arra utalnak, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet, a készültségi fokot a legmagasabb szintre kell emelni, ami további intézkedéseket jelent, mint például a kiemelten veszélyes területekről a lakosság kitelepítését. A magma mozgását jelezhetik a gyarapodó vulkáni földrengések, a tűzhányó felszínének emelkedése, a felszínre törő gázok és a térségben megemelkedő felszíni hőmérsékleti anomália. Az indonéz hatóságok ( PVMBG, Pusat Vulkanologi dan Mitigasi Bencana Geologi) szeptember 14-én léptették életbe a 4 fokozatú skálán a második készültségi szintet a Bali sziget keleti oldalán lévő Agung vulkán esetében, ami a "figyelmeztető" fokozatot jelenti. Négy nappal később már 3-as fokozatra emelték a készültséget, mivel egyre több földrengést észleltek, amelyek vulkanotektonikus eredetűek voltak, azaz magma mozgásához kapcsolódó kőzettest törések következtében pattantak ki. Ismét négy nap telt el, amikor szeptember 22-én este kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot. A 4-es szint azt jelenti, hogy a tűzhányó bármikor kitörhet és ezért a vulkán 9-12 km körzetéből minden lakost ki kell telepíteni. Ez több mint 50 ezer embert érint! Az elővigyázatosság oka, hogy naponta már több mint 700 földrengést észleltek és ezek között egyre több volt a sekély, azaz néhány kilométer mélységből származó jel.
Szeptember 22. óta naponta közel ezer földrengés pattan ki az Agung alól, ami magma mozgásához kapcsolódik(Fotók: BVMBG)


Az 1963-as kitörés

Miért különösen aggasztóak a jelek? Az Agung egy viszonylag ritkán működő tűzhányó, átlagosan évszázadonként egy alkalommal tör ki. Utolsó kitörése 1963-ban volt, ami a 20. század legnagyobb és sok halálos áldozattal (közel 2000-en estek áldozatul) járó kitörései között volt. Akkor kisebb robbanásos kitörésekkel és csendesebb lávafolyással kezdődött a vulkáni működés, a kitörést megelőzően mindössze két napon keresztül tartó rengéseket jegyeztek fel. Az első nagyobb robbanásos kitörés egy hónappal a vulkáni működés megindulása után történt, március 17-én. A 7 órán keresztül tartó kitörés során több mint 20 km magasba tornyosuló hamufelhőből jelentős területen hullott vulkáni hamu, elsősorban a tűzhányótól nyugatra. Mindeközben piroklaszt-árak zúdultak le a vulkán oldalában mélyült völgyekben északi és déli irányban. A vulkáni működés csapadékos időszakban zajlott, ami miatt iszapárak (laharok) keletkeztek és jutottak el mindent elsodorva a folyóvölgyekben több mint 10 kilométer távolságba. A vulkáni működés ezután csendesebbé vált, de nem szűnt meg.Május 16-án a korábbinál is erősebb, heves robbanásos kitörés következett be, ami jelentős rombolást okozott a környező településeken. Az ezt követő vulkáni működés egészen 1964 január 17-ig tartott.
A vulkáni képződmények vizsgálata alapján rekonstruálhatóak voltak a kitörést megelőző magmakamra folyamatok. A vulkáni kőzetekben lévő kristályok kémiai összetétel változása jelezte azt, hogy a magmakamrába friss, magas hőmérsékletű bazaltos kőzetolvadék nyomult és ez a magmakeveredés nagy szerepet játszhatott a kitörés megindulásában. A felszínre tóduló magma nagy kéntartalmú volt, a kén-dioxid gázok a magas légkörbe is bejutottak, ahol a reakciók során kénsav aeroszol jött létre és ez érezhető globális klimatikus hatást váltott ki (az átlaghőmérséklet kis mértékű csökkenését).
Az Agung legutóbbi, 1963-as kitörésének képe és a vulkáni működés tűzhányó körüli eseményeinek térképi ábrázolása (Fotók: K. Kusumadinata, illetve Self és Rampino 2012-es tanulmánya)


Legmagasabb készültségi szinten

A korábbi kitörések alapján szerkesztették meg a helyi vulkanológusok az Agung vulkán kitörési veszély térképét, ami kijelöli azokat a területeket, ahonnan a készültségi szint legmagasabb fokozata esetén ki kell telepíteni a lakosságot. Rendelkezésre áll tehát a tűzhányó korábbi - aggasztó, komoly veszélyekkel járó - kitörési története, nagy számú, naponta kipattanó földrengés, ami magma mozgására utal és egy környezet, ami 1963 óta is már sokat változott, hiszen a növekvő számú lakosság mellett évente több mint 5 millióan látogatnak Bali szigetére, ráadásul most kezdődik Ausztráliában a turista időszak, amikor nagyok sokan repülnek át Bali szigetére. Hozzá kell még tenni, hogy a helyi veszélyek mellett, potenciálisan számolni kell azzal is, hogy egy esetleges nagy robbanásos kitörésnek akár globális klimatikus hatása is lehet. Az aggodalom tehát megalapozott, a kulcskérdés, mint minden természeti veszéyl előrejelzés esetében, hogy vajon megjósolható az, hogy mikor következik be a vulkánkitörés? A válasz: Nem, ez nem mondható meg pontosan, sőt az is elképzelhető, hogy végül nem történik vulkánkitörés!
A meghökkentőnek tűnő állítás mögött az bújik meg, hogy a vulkanológusok sem rendelkeznek a jövőbe látás képességével, azaz az általuk észlelt jelek alapján legfeljebb valószínűsíteni tudnak eseményeket. Jelen pillanatban a jelek arra utalnak, hogy bármikor megindulhat egy erős vulkánkitörés és ismerve a lefolyási lehetőségeket ez komoly veszélyt jelent a lakosságra. Ilyen esetben pedig nincs más lehetőség, mint a kitelepítés és a lakosság felkészítése arra, hogy egy vulkáni kitörés esetében mit kell tenni. Ez még egy jó eset, mivel van idő a felkészítésre és ez életeket menthet meg, azonban az idő múlásával egy másik veszéllyel is szembe kell nézni! A lakosság többsége nem élte állt a legutolsó vulkánkitörést és ezért nincs tapasztalata arról, hogy mit jelent egy vulkáni működés, annak mennyi veszélyforrása van. A kitelepített emberek türelme azonban egyre fogyni fog. Ott hagyták ingóságukat, minden vagyonukat, állataikat - előbb-utóbb vissza fognak szállingózni lakóhelyükre, sőt az sem kizárt, hogy megtagadják a kitelepítést, mondván nem történik semmi. Itt van tehát a dráma! Amennyiben a vulkánkitörés megindulása elhúzódik, a potenciális veszély nő, hiszen sokan visszatérnek a veszélyzónába. Ez különösen érzékennyé teszi a kríziskezelést, ekkor különösen nagy szerepe van a veszély kommunikációnak!
A következő napok tehát különösen kritikusak lesznek az Agung vulkán környezetében. A vulkanológusok folyamatosan teszik közzé az vulkán alól jövő jelek alapján levonható információkat, a hatóságok pedig ezek alapján látják el tanácsokkal a lakosságot. Jelenleg továbbra is nagy számú földrengés pattan ki (lehet ez vajon a friss magmával keveredés eseménye?), a kitörés bekövetkeztének valószínűsége mindig nagy, de vajon ez pontosan mikor és egyáltalán bekövetkezik-e? Mennyire más világban élünk ma! Az internet, ezen belül a Facebook és Twitter időszakában az információk rendkívül gyorsan terjednek. Gyorsan terjednek a rém- és fals hírek is és ezért különösen fontos, hogy hiteles forrásból származzanak a lakossághoz eljutó hírek, hiszen fontos, hogy az emberek valós információkhoz jussanak, ne legyen pánik. Janine Krippner vulkanológus ezért folyamatosan adja közre Twitter üzenetekben a megbízható, szakmailag kontrollált híreket, weblapján pedig összegyűjtötte azokat a forrásokat, amelyek hitelesen tájékoztatják a lakosokat a vulkán állapotáról. Jelen pillanatban ez az, ami maximálisan tehető. A várakozás ideje pedig segíti a hatékony felkészülést egy esetleges nagy vulkánkitörésre.
A korábbi vulkánkitörések során érintett területek Karen Fontijn és munkatársainak 2015-ös tanulmányából, valamint a jelenleg hatályos vulkáni kitörés veszély térkép és a földrengések számának alakulása az elmúlt napokban (Forrás: BVMBG)


Frissítés (szerda, 21:30)

A kitelepítettek száma közelít a 100 ezerhez!!!!! A földrengések száma mindig magas és egyre erősebbek! Ma délután 6 óráig 329 sekély rengés, 444 mély vulkáni rengés és 56 tektonikus eredetű földrengés volt! Sajnos felszín emelkedésről továbbra sincsenek megbízható adatok.

Best Blogger Tips

2017. március 17., péntek

Etna: vonzások és veszélyek...

Egy aktív vagy potenciálisan aktív vulkán akkor is veszélyes, amikor éppen szunnyad (de bármikor, akár minden előjel nélkül is feléledhet és váratlanul kitörhet; l. pl a japán Ontake 2014-es kitörése) vagy amikor a kitörések inkább turistacsalogatóak. Az Etna évente százezrével vonzza a látogatóak, különösen akkor, amikor működésben van. A látványos lávatűzijáték kitörések vagy lávaöntések kiszámíthatónak tűnnek. Egy tűzhányó azonban bármikor képes váratlan dologra! Ezt tudni kell minden turistának, de még a szakembereknek is… még egy jól ismert vulkán is képes váratlan fordulatra!

Március 15 éjjele az Etnán.(Fotók: Francesco Tomarchio és Fabrizio Zuccarello)


Jó két héttel a korábbi látványos vulkánkitörés után az Etna március 15. reggel ismét munkába fogott. A földremegés intenzitása újra meredeken emelkedett és lávatűzijáték kitörések kezdődtek a Délkeleti kráter és az Új-Délkeleti kráter kúpjai között frissen felépült salakkúpon. Rövidesen láva buggyant ki és ereszkedett le a vulkán déli lejtőjén, követve a korábbi kitörés lávafolyamának útját. Estére a kitörés erőssége némileg gyengült, majd éjfél körül egy új hasadék nyílt a vulkáni kúp előterében és újabb lávafolyam indult el, most keleti irányban. A robbanásos kitörés eközben fluktuálva zajlott, ami már kisebb lávaszökőkutakat is eredményezett március 16. reggelén. A lávafolyam, mint valami bulldózer haladt lassan előre a havas felszínen és keresztezte azt a területet, ahová gyakran jöttek fel négy-kerék-meghajtású turistabuszok. Rövidesen elérte a Valle del Bove peremét, ahol aznap éjjel bukott át és folyt le a széles völgy meredek oldalán. Előtte azonban, a lávafolyam közelében majdnem tragikus esemény történt!
A lassan előrenyomuló lávafolyamot számos turista közelítette meg, ott volt a BBC forgatócsoportja és a közelben dolgoztak a cataniai INGV Etna Obszervatórium vulkanológusai is, akik a vulkáni működés folyamatát értékelték. A korábbi napokban sokan merészkedtek a lávafolyás közvetlen közelébe, mindez veszélytelennek tűnt. Nem sokkal dél után aztán egy váratlan esemény következett be. A Belvedere közelében járó láva frontját hirtelen egy robbanás vetette szét: fehér, vízgőz felhő emelkedett fel, amit az INGV webkamerái is rögzítettek. A helyszínen azonban más volt a helyzet: erős hanghatással szürke-barna színű kitörési felhő robbant ki és a környéken záporoztak a kisebb-nagyobb izzó lávadarabok. A BBC kamerái rögzítették ezt a drámai közel fél percet:



A szétrepülő izzó lávadarabok tíz személyt sebesítettek meg, köztük volt barátom, kollégám Boris Behncke vulkanológus is, aki az Etna egyik legjobb ismerője. Szerencsére kisebb horzsolással megúszta, ahogy a BBC TV stábjának tagjai és a turisták is. Az eset azonban figyelmeztető volt: ennél nagyobb baj is lehetett volna! De mi is történt? Hogyan lehet az, hogy a lávafolyam elején következik be robbanásos kitörés? A láva eddig is havas felszínen folyt, hasonlóan a korábbi kitörésekhez. Mi vezetett akkor ehhez a váratlan eseményhez, egyáltalán miért nem olvad el gyorsan a hó, ahogy a több, mint 1000 fokos láva ráfolyik? Ehhez érdemes megnézni egy másik videofelvételt, ami a Tolbacsik 2013-as vulkáni kitörését mutatja. A jelenségről Ben Edwards és csapata jelentetett meg tanulmányt a Nature Communications folyóiratban. A vastag hótakaróra folyó láva egy része mélyen benyomul a hóba és feltornyosítja, egy másik lávafolyam viszont sokáig zavartalanul halad előre, mígnem egyszer egy szürkésbarna hamufelhő robban ki belőle:



Az Etna két héttel korábbi lávaöntő kitörése után is lehetett látni, hogy a friss láva alatt megmaradt a hó. Pedig a hőmérséklet különbség több, mint 1000 fok! A magyarázat a láva fizikai tulajdonságában keresendő. A lávafolyam ugyanis jó hő megtartó képességű, aminek oka az, hogy a felszínén egy hirtelen megdermedt, kőzetüveges kéreg alakul ki, ami jól szigetel. Ahogy halad előre a vastag lávafolyam, a hó egy része előtte felolvad, azonban a túlhevített hó hirtelen vízgőzzé alakul, ami fehér felhő formájában illan el. Ez veszélytelen, azonban mi történik a láva alatt? A láva és hó között egy vékony vízgőz réteg alakul ki. Ez megakadályozza a láva és a vízgőz réteg alatti olvadékvíz keveredését és ez az állapot hosszasan fennmaradhat, a láva haladhat előre akár több száz métert is. A gond akkor kezdődik, ha a vízgőz réteg felszakad és a láva az olvadékvízzel keveredik. A láva belsejébe jutó víz hirtelen vízgőzzé alakul. Ez a halmazállapot változás térfogat növekedéssel jár. A láva frontján ez nem jelent problémát, a kitáguló vízgőz szabadon tud távozni. A láva belsejében azonban nincs erre megfelelő tér és ezért egy jelentős belső nyomás alakul ki. Ha ennek a belső nyomásnak a feszítőereje többszörösen meghaladja a láva szakító szilárdságát, akkor hirtelen történik a térfogat növekedés mégpedig a lávaanyag darabokra való szétvetésével. Ez maga az a robbanásos esemény, amit a kamcsatkai lávafolyam esetében is megfigyeltek, és ami március 16. kora délután az Etnán is történt.

A freatomagmás kitörési felhő közelről és Rebecca Morelle, BBC operatőr kabátja egy izzó lávadarab által okozott égési sérüléssel. (Fotók: Rebecca Morelle, BBC)


Ezt a folyamatot freatomagmás robbanásos reakciónak nevezik, ami a vulkáni működés során sok esetben bekövetkezhet. Felszín alatti víz és feltörő magma keveredése esetén heves robbanásos kitörést okoz, de ilyen jelenség figyelhető meg a hawaii Nagy-szigeten is, ahol az izzó láva jelenleg is az óceán vízébe ömlik. A freatomagmás robbanásos kitörés az egyik legveszélyesebb folyamat, mert kiszámíthatatlan, hirtelen következik be és nagy területet érint. Szerencsére a láva-hó találkozás esetében mindez viszonylag szűk területre jelent veszéylt. Az Etnán viszont pont ott zajlott ez, ahol emberek is tartózkodtak, ezért volt majdnem végzetes kimenetelű.

Március 16, késő délutáni paroxizmális kitörés a freatomagmás esemény után. (Fotók: Joseph Nasi és Gió Giusa)


Ez az esemény figyelmeztet, hogy még egy békésnek tűnő vulkánkitörés esetében is történhet kis valószínűségű, de súlyos következményekkel járó folyamat. Ezt tudni kell mindenkinek, azoknak különösen, akik akár most is az Etnára készülnek, hogy megcsodálják a természet e különleges jelenségét!

Vulkánok: vonzások és veszélyek - e kettősséget tartsa mindenki szem előtt, mert ilyenek a tűzhányók!


A vulkáni működés e bejegyzés írása során is tart.

Frissítés (2017.03.18. 11:55)

A vulkáni kitörés tovább zajlik, a lávafolyam a Valle del Bove völgyének meredek lejtőjén ereszkedik lefele, pompás látványt nyújtva a környező településekről.

Március 18, izzó lávafolyam ereszkedik le a Valle del Bove völgyébe. (Fotók: Francesco Tomarchio és Giuseppe Famiani)


Frissítés (2017.03.18. 19:00)

...és ismét a potenciális veszélyek! Ma délután a Valle del Bove meredek lejtőjén leereszkedő láva frontja több alkalommal is leomlott és ez lokális piroklaszt-árakat eredményezett. Szerencsére a Valle del Bove völgyében nem veszélyeztetett senkit, azonban ismét egy olyan jelenség, amivel számolni kell még egy csendesnek tűnő lávafolyás esetében is, amennyiben meredek lejtőn ereszkedik le. Hasonló jelenségek nem ritkák a guatemalai Fuego tűzhányón. Az Etna esetében a piroklaszt-árak létrejöttéhez azonban hozzájárulhatott ismét csak a hólével való keveredés és a freatomagmás robbanás, amire a messziről is látható, felemelkedő szürke mellett a fehér színű felhő utal. Orazio Furia remek képei közelről is mutatják az Etnán ritka, de nem példa nélküli, jelentős veszélyt jelentő piroklaszt-árat. Figyelmeztet, hogy egy lávafolyással járó kitörés esetében is kell ilyen jelenséggel számolni, aminek a hatótávolsága akár több kilométer lehet!

Március 18. délután többször is leomlott a Valle del Bove völgyébe ereszkedő lávafolyam frontja, hóval keveredve freatomagmás robbanást és kisebb piroklaszt-árakat okozva. (Fotók: Chiara D'Amico fotója és webkamera felvétel)

Közelről a március 18. délutáni láva-hólé keveredés okozta freatomagmás robbanásos esemény piroklaszt-árja. (Fotók: Orazio Furia)

Best Blogger Tips

2017. március 1., szerda

Hosszú szunnyadás után látványos ébredés: ismét Etna kitörés show!

Ha az Etna kitör rögtön a média hírek középpontjába kerül. Valóban, a robbanásos kitörések látványosak és ilyenkor özönlenek a szebbnél szebb felvételek. Persze van olyan média hír, ami a "Fake media news", azaz az inkább a feltűnésre, meghökkentésre törekvő fals hírszolgáltatást követve a valóságtól messze elrugaszkodva, minden alapot nélkülöző módon számol be a vulkáni eseményről. Az angol nyelvű Express hírportál valószínűleg már most megkaphatja az év legmeghökkentőbb fals tájékoztatási díját, hiszen a vulkáni működést övező pánikról és még Bukarestet is veszélyeztető hamuhullásról vizionál. Valójában, a jelenlegi vulkánkitörés egyelőre békés módon és szemet csalogatóan zajlik. Bár készültségbe helyezték a légiforgalmi irányítást, azonban még nincs szó a cataniai reptér lezárásáról! Tudni kell azonban, hogy a kitörés jellege bármikor erősödhet és ebben az esetben előfordulhat légtérzár (Bukarest azonban továbbra is biztonságban lesz! ;-)).

Így indult a vulkánkitörés február 27-én este...(Fotók: Boris Behncke és Giuseppe Tonzuso)


és így folytatódott másnap, február 28-én(Fotók: Boris Behncke és Fabrizio Zuccarello)


Az Etna jó nyolc hónap szunnyadás után aktivizálódott. Habár a mostani kitörés viszonylag váratlanul indult, ahogy ez általában szokott, a földremegés intenzitása hirtelen emelkedett és kezdődött a környező településekről is jól látható lávatűzijáték kitörés a csúcsi területen, azonban mindezt több hetes gyenge, csak a vulkanológusok által követett robbanásos vulkáni működés előzte meg. Sőt, az előjáték egészen idén januárjáig megy vissza, amikor időszakos kis hamu kilövellések mutatták az ébredezés jeleit. Február 27-én délután azonban egyre magasabbra csaptak fel az izzó lávacafatok, a kitörés helye a Délkeleti kráter és az Új-Délkeleti kráter kúpjai közötti nyereg volt. Egy nap alatt egy tekintélyes méretű salakkúp nőtt ki, aminek magassága már az Etna legmagasabb pontjával vetekszik és könnyen lehet, hogy néhány nap múlva változik a tűzhányó tengerszint feletti magasságának értéke (a jelenlegi legmagasabb pont az Északkeleti kráter kúpján van, ami 3329 m tszf)! A kitörések pulzálva zajlanak, jól látható a felszínre jutó méretes gázbuborékok szétpattanásai, az ezzel járó, különösen az éjszakai órákban látványos lávatűzijáték kitörés. A salakkúp déli oldala hamarosan felnyílt és már másnap izzó lávafolyam ereszkedett déli-délnyugati irányban. A tipikus rögös, azaz aa-láva frontjának vastagsága a 2-3 métert is elérte. A láva több nyelvben halad előre a még havas felszínen, ezzel különleges, kontrasztos látványt nyújtva. A színpadi bemutatóhoz aztán csatlakozott a központi kráter is, ahonnan időszakos sötétszürke hamu kilövellés történik.

Február 28-án már vastag aa-láva nyelvek ereszkedtek le a friss salakú déli lábától kiindulva...(Fotók: Boris Behncke és Giuseppe Tonzuso)


amelyek éjszaka fantasztikus látványt nyújtottak!...(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)


A vulkáni működés a bejegyzés írása, március 1-én, késődélután is töretlenül zajlott. Az ilyen vulkáni működés akár néhány napig is eltarthat, azonban bármikor be is fejeződhet. Egy harmadik lehetőség, hogy a korábbi évek kitöréseinek koreográfiáját követve ez a vulkáni működés egy több száz méter magasba tornyosuló lávaszökőkút kitörésbe megy át, miközben akár 10 kilométer magasba is emelkedhet a vulkáni hamuoszlop. Mindez a felszín alatti eseményektől függ. Amennyiben friss gázokban gazdag magma nyomul felfelé nagyobb mélységből, akkor ez utóbbi lehetőség valószínűsíthető. Ha egy sekélyebb magmatározóból táplálkozik a kitörés, akkor a csendesebb kitörések folytatódhatnak. Mindebben fontos információt adhat a felszínre jutott vulkáni képződmények kémiai összetétele, a benne lévő kristályos fázisok megjelenése és kémiai összetételbeli változásai. Amit jelenleg tudunk, hogy nincs jelentősebb felszín emelkedés, azaz vélhetően nem történik nagy mélységből, nagyobb térfogatú magma felnyomulása. Így egyelőre vélhetően marad e szemet gyönyörködtető vulkáni működés élvezete, a vulkáni működés ünnepe!
Ahogy a fejlemények alakulnak, úgy nyújtunk további tájékoztatást. Addig is kövessék a napra- és órakész információkat nyújtó Tűzhányó blog Facebook csoportjának híreit!


A látványos vulkáni működés március 1-én is rendületlenül zajlott.(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)

Boris Behncke, az Etna obszervatórium neves vulkanológusa az alábbi 2,5 perces videofelvételen keresztül mutatja be az Etna jelenlegi kitörésének minden szépségét!

A látványos vulkáni működés március 1-én is rendületlenül zajlott.(Fotók: Giuseppe Distefano és Giuseppe Famiani)


Frissítés (2017.03.02. 08:45)
Úgy tűnik valóban a bejegyzésben valószínűsített kimenet jött be, miszerint nincs egyelőre jelentősebb magma utánpótlás, a lávatűzijáték kitörés nem vált paroxizmális lávaszökőkút kitörésbe. Március 1. éjjel már erősen csökkent a vulkánkitörés intenzitása, ma reggelre pedig már csak időszakos hamu kilövellések voltak, a lávatűzijáték kitörések megszűntek. Kérdés, hogy ismét hosszabb pihenő következik vagy tartogat még valami váratlant a szicíliai hölgy?

Így búcsúzott - egyelőre - az Etna legfrissebb kitörési fázisa: stromboli-típusú lávatűzijáték a Hold bűvöletében március 1 estéjén.(Fotó: Gió Giusa)


Best Blogger Tips

2017. január 5., csütörtök

2016 emlékezetes vulkánkitörései

Melyik volt a legemlékezetesebb vulkánkitörés 2016-ban, melyik tűzhányó érdemelheti ki az év vulkánja címet? Erik Klemetti Eruptions blogján mindig megszavaztatja erről olvasóit, a voksok alapján 2009 óta olyan vulkánok érdemelték ki ezt a címet, mint a Szaricsev (2009), az Eyjafjallajökull (2010), a Puyehue-Cordón Caulle (2011), a Tolbacsik (2012), az Etna (2013), a Holuhraun-Bárdarbunga (2014) és a Colima (2015). Vajon ki kerül e díszes társaságba 2016-ban? Nem könnyű a döntés, a kérdés az, hogy a szavazók mit részesítenek előnyben: a folyamatos aktivitást (pl. Sinabung, Santiaguito vagy Fuego), a különleges eseményt (pl. Kilauea, Hawaii vagy Piton de la Fournaise, esetleg Bogoslof), vagy a veszélyes helyzetet (pl. Barujari), esetleg a háttérben csendben, de látványosan történő működést (pl. Kljucsevszkoj vagy Sivelucs)? Nos, itt egy képes lista, lehet választani!

Megítélésem szerint a legesélyesebb jelölt: Sinabung, Szumátra, Indonézia - jelenleg a Föld egyik legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója. 2016-ban is folytatódtak a lávadóm kitüremkedések és izzófelhők lezúdulásai, ami mellett látványos vulcanoi-kitörések zajlottak(Fotók: Sadrah Peranginangin)


Tavaly éppen lemaradt az első helyről, most beérhet: a Tűz-hegye, azaz Fuego, Guatemala. 2016-ban 16 paroxizmális kitörése volt látványos lávaszökőkutakkal és a meredek hegyoldalon lecsorgó lávafolyamokkal (Fotók: Martin Rietze)


Már 34 éve folyamatosan zajlik a hawaii Nagy-szigeten a vulkáni működés. Idén különleges látványosság volt az óceánba folyó láva! (Fotók: David Ford és Martin Rietze)


Egy másik esélyes guatemalai tűzhányó: a Santiaguito Caliente lávadómja váratlan heves robbanásos kitörésekkel hívta fel magára a figyelmet, amikor pedig szünetelt a vulkáni működés akkor laharok veszélyeztették a környéket! (Fotók: INSIVUMEH és Eric Colop)


2016-ban két látványos vulkánkitörés zajlott az Indiai-óceán területén lévő, francia fennhatóságú vulkáni szigeten: Piton de la Fournaise! (Fotók: Ilotdrones és Luc Perrot)


A Rinjani kaldera 2016-ban közel 100 ezer látogatót vonzott, a turisták fele külföldi volt. Szeptemberben a Barujari vulkáni kúp egy váratlan kitörése nyomán fejvesztve menekültek az éppen úton lévők. Közel 1000-en voltak a helyszínen, szerencsére tragédia nem történt! (Fotók: Giuseppe Salerno)


A képek alapján bizonyára az egyik nagy esélyes lenne az év tűzhányója címre, de a nagy távolság kevéssé irányítja rá a figyelmet: a Kljucsevszkoj látványos lávatűzijáték kitörésekkel és lávafolyamokkal szinte végig aktív volt az év második felében és egy-egy nagyobb kitörése a légi közlekedésre is veszélyt jelentett (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Denis Bugykov)


Szintén messze a média szeme elől elrejtve dolgozott keményen Kamcsatka másik folyamatosan aktív tűzhányója, a Sivelucs - több nagy robbanásos kitörése volt, amikor a vulkáni hamufelhő közel 1000 km messze sodródott, a lezúduló piroklaszt-árak pedig több mint 10 km távolságba jutottak! Szerencse, hogy a vulkán nem egy sűrűn lakott területen van! (Fotók: Jurij Gyemjancsuk és Szergej Makurin)


Tavaly az év tűzhányója volt, idén az év vége felé erősített újra bele és mutatott látványos kitöréseket a mexikói Colima (Fotók: Hernando Rivera és Julie Roberge)


Bizonyára az év meglepetés vulkáni kitörése, ahol még műszeres megfigyelés sincs: Bogoslof, Aleuti-szigete (Fotók: Paul Tuvman és AVU USGS)


2016-ban egy látványos kitörése volt csupán, azonban az egyik leginkább fotogén tűzhányó: Etna (Fotók: Alessandro Lo Piccolo és Joseph Nasi)



Best Blogger Tips